Chapter 4

766 59 7
                                    


Végre lesz ma valaki, aki tudja, hogy mi a dolga? Vagy csak annyiról fog szólni ez a kibaszott nap, hogy végig kell néznem, ahogyan valakit bántalmaznak és ahogyan egy kurva szétomlik előttem? Faszomat.

Kijövök a kocsma hátsó részéről, ahol Sharon még mindig fekszik és elindulok hazafele. Ezt jobbak látom, elég baljós ez a hely ma nekem.

Az utat járva a csízmám a vizes betonon csúszkál, elég nagy szemekben kezdd el esni az eső. Idegesít, ahogyan a hajamat is eláztatják a hideg cseppek, és ahogyan az orromról is folyik a víz. A kocsma a lakásomtól nincsen messze, nagyjából húsz perc séta, ami tökéletes arra, hogy kiszellőztessem a fejem. Az időjárás is kedvez a számomra.

Céltudatosan, és egyenesen sétálok a meleg otthonomig, ahogy az utcán befordulva észreveszem, hogy fiatalok dülöngélnek előttem. Csámpás járásukból kivehető, hogy nem józan egyikük sem.

Kedvesek, fiatalok és élvezik az életet. De nem figyelnek egymásra... Az egyik kerítés mellett egy szőke hajú kislány megáll, láthatóan rosszul van.

Igyekszem feltűnés nélkül elhaladni mellette, követem a többi fiatalt, akiknek nem tűnik fel, hogy az egyikük lemaradt tőlük.

Csak ne szólíts meg, csak ne szólíts meg!

Skandálom magamban, hátha olyan rosszul van, hogy nem tűnök fel neki. Elvégre is beleolvadok a környezetembe.
Hosszú fekete szövetkabát leplezi az öltönyöm, ám a színválasztás sem kedvez a hatalmas termetemnek. Szőke hajam az esőtől besötétül, zöld szemeim alapból sem látszódnak éjszaka.

– Héé te! – szólít meg udvariatlanul a kiscsaj, aki a hangja alapján nem is olyan kicsi. Azt hittem 14 maximum 15 éves, viszont így, hogy hallottam a hangját, így 18-19 évesnek tippelem. Így már nem is olyan fiatal hozzám képest. 29 éves férfi már bátran megkörnyékezhetne egy 19 éves lányt, ha persze nem lenne satu részeg.

– Segítst máér! – hablatyolja értelmetlenül, de nem engedek. Csak sétálok csendben tovább.

– Süket vagy baszd meg? – csipkelődik tovább, a szemem sarkából látom az árnyékát. A nyomomban van.

Egyre közelebb ér hozzám, ezért veszem a bátorságot és sietősre veszem a tempót. Már csak pár lépés, és a házhoz érek, de futni nem akarok. Nehogy már elfussak egy 18 éves lány elől...

– Köcsöööög! – kiáltja el magát a leány, majd rám veti magát. Mondjuk ebben az attrakcióban csak ő járt rosszul, ugyanis lepattan rólam, mintha egy falnak csapódott volna. Hanyatt esik a földön és elhányja magát. Marha jó. Ma mindenki összehányja magát előttem.

Oldalra rúgom a lábammal, és tárcsázom a mentőket. Leteszem a telefont a feje mellé, hogy pontosan lehessen hallani, ahogy hány. Természetesen nem hallottam mást, csak a diszpécser értetlenkedését, aki nem értette a helyzetet. Na ezért tart itt a világ. Ha bajban vagy és nem tudsz beszélni, akkor meghaltál.

Lerakom a telefont, és kisöpröm az arcából az epés-hányásos haját. Szép kis teremtmény, egyből Sharon ugrik be. Ugyan ilyen aranyos haja van, mint ennek a lánynak, csak Sharon nem tini, ezért nem lepi el az arcát ennyi miteszer, mint neki.

Körbenézek az utcán, hogy senki nem jár-e véletlenül erre felé, de szerencsémre az utca teljesen kihalt.

Ezzel a lánnyal nem lehet kommunikálni, teljesen ki van ütve, pedig elárulhatná a nevét. Megfogom a lábszárait és elkezdem bevonszolni a lakásomba, amíg eszméletlen. Lerúgom a csizmámat magamról, és levetkőzöm, amíg a lányt a küszöbön hagyom.
Miután már csak egy alsónadrág van rajtam, azután látok a lányhoz. Leveszem a cipőjét és az összes ruháját.

Istenem, de gyönyörűen kidolgozott teste van. Egy ilyenre vadásztam egész éjszaka. Újra megfogom a lábszárait és bevonszolom a fürdőszobámba, ahol a zuhanykabin hideg falának nyomom fél kézzel a lányt, amíg a másikkal kinyitom a hidegvizet.

Hosszú percekig folyatom rá, amíg nem tér észhez. Teljes erővel kell tartanom, különben összecsuklana a súlya alatt. De utálom a hideg vizet.

– Mi a fasz? – rebegteti a pilláit zavartan, még mindig teljesen önkívületi állapotban.

Nézek rá szúrós tekintettel, széles állkapcsom megfeszült, orrcimpáim kitágulnak, szemöldökömet összeráncolom.

Csupasz felsőtestemet bámulja, amit ellepnek kígyós tetoválások, és különböző motívumok. Az egyik kígyó a hátam közepétől indul, és a nyakamat körbetekeri.

– Mit keresek itt? – kérdezi kótyagosan, megfogja fejét, így elengedem a testét.

Fejemet hátrafordítom, hogy megmutassam neki az összehányt ruháját.

– Nem tudsz beszélni? – kérdezi furcsállva.

Megrázom a fejem, tudatom vele az álláspontom.

– Óh. Elengednél? Hazamegyek! – kérdezi, amikor kezdi zavarni, hogy még mindig ott állok előtte.

Megrázom ismét a fejem és lefelé görbítem a mosolyom, így a gödröcskéim is jól kirajzolódnak.
Egy pillanatig hezitál, néz jobbra-balra, keresi a menekülési útvonalat, ahol megtud szökni tőlem.

– Bántani fogsz? – kérdezi egyre józanabbul. Ezaz.

Bólintok. Még egy pillanatig áll a folyó víz alatt, én pedig ellépek oldalra az útjából.
Ahhoz képest, hogy semmi ereje nem kellene hogy legyen, ahhoz képest egész gyorsan elindult, csoda, hogy nem csúszott meg a lába. Természetesen a tompított tudatnak köszönhetően nem gyorsabb nálam, így lendülettel belefut a kezembe a torkával.

Ahogy a torka az oldalra kinyújtott kezembe érkezik, úgy egy mozdulattal erővel visszavágom a hideg csempének. Szorítom a torkát annyira, hogy holnap mindenképp ott maradjon a nyoma, és belépek a kabinba. Elzárom a hidegvizet, majd a testét egyre feljebb csúsztatom a falon. Remeg, szó szerint reszket a kezem alatt, annyira védtelen és olyan ártatlan. De megbánja, amiért ilyen állapotba utcára mer lépni.

Lerúgom magamról az alsónadrágomat és egy nyálcsíkot csorgatok az álló farkamra. Tudom, hogy a kiscsajnak tetszem, le sem veszi rólam a szemét, ijedten, de izgatottan nézi, ahogy alulról a vizes punciján végig csúsztatom a finom kezem, majd a csiklójához érve a puncijára csapok egyet. Belenyög összeszorított szájjal és szemekkel a levegőbe, majd amíg az érzést emésztgeti, addig a nyálas farkamat belényomom.

Egyszerre sikít és liheg felfelé tartott fejjel, én pedig ezt kihasználva ráharapok a kemény ponttá alakult egyik bimbójába, a másikba pedig belecsípek.
Úgy kúrom, hogy elfelejtse az alkoholt, a drogokat és mindent, ami idesodorta őt a mai este.

Lepillantok a farkamra, ám ekkora veszem észre, hogy tiszta vér a töve. Basszameg... Szűz volt.
Volt...

Sziasztok!
Na most jófiú, vagy rosszfiú?? 💁🏻‍♀️💁🏻‍♀️

A szabó két élete | Part I. COMPLETED ✅Donde viven las historias. Descúbrelo ahora