A szabó két élete | Part I. COMPLETED ✅

Chapter 13

Szerencsére az éjszaka zavartalanul eltelt, én a szobámban aludtam, aminek az ajtaját kulcsra zártam, míg Sharon kint a nappaliban. Még álmában is beszél, annyira hangosan horkolt, hogy egy szemhunyásnyit sem tudtam aludni tőle.

De nem zavart.

Viszont, amit ébredés után láttam, az sokkal jobban idegesített. Sürgött, forgott a heverő körül, mintha keresett volna valamit. Ideges volt, szétszórt.

Próbáltam úgy tenni, mintha nem is figyelnék rá, kicsoszogtam komótosan a konyhába és lefőztem 2 adag kávét. Ösztönös volt, nem tudom, hogy kávézik-e és nem is érdekel.

Olyan zavart volt, mint aki hamarosan pánikrohamot kap, majd nagy sóhajok közepette a hóna alá vág egy fekete kis neszeszert és beviharzik a fürdőszobába vele. Bármennyire is furdalta az oldalamat a kíváncsiság, nem mentem be utána és nem kezdtem el szimatolni utána.

Legalábbis nem a fürdőszoba után. Serényen odaosontam a levetett cuccai közé és átnéztem a ruháit. Nem kerestem kifejezetten semmit, de amikor megláttam a tegnapi fehérneműjét, akkor zsebre raktam ösztönösen. Csak megakartam szagolni.

Tudni akartam milyen illata van, mit rejteget magában, hogy olyan-e, amilyennek elképzeltem. De nem azt kaptam, amit vártam.

Ez minden képzeletemet felülmúlta, egy pillanatra a szemhéjaim is megremegtek. A farkam olyan gyorsan kelt életre a látványra és az illatra, amilyen gyorsan még sosem.

Ugyanis láttam rajta saját magát. És ez friss kellett legyen. Pedig semmi nem történt tegnap este.

Amikor levetettem magamról az ingemet, utána lassan elésétáltam, óvatosan loptam a lépteket. Olyan közel álltunk egymáshoz, hogy egy cérnaszálat sem lehetett volna áthúzni a testünk között. Szaporán vette a levegőt, mélyeket sóhajtott a mellkasomra, míg én csak fentről néztem őt. Türelmet és akaraterőt tanúsítottam vele szemben azzal, hogy nem nyúltam hozzá.

Nem tudom pontosan mennyi idő telhetett el, amíg csak álltunk egymás előtt, de talán ez a momentum volt az, amikor számomra is bizonyossá vált, hogy Sharon épp úgy érdeklődik irántam, mint ahogyan én iránta.

Ha valaki nem vonzódik a másikhoz, az nem áll előtte nyakig libabőrösen, hanem elmenekül. De ő csak ott állt és nézett, nézte a testemet, láttam, hogy megakar érinteni. De Sharon épp annyira fegyelmezett, mint amennyire én.

Ő maga közeledett a fejével a mellkasomhoz, egy kívülálló észre sem vette volna a közeledését, azonban amikor a puha, telt ajkait a mellkasomhoz érintette észrevehetetlenül, akkor lépnem kellett.

Elléptem előle, majd egyenesen a szobámba mentem és bezártam magam mögött az ajtót. Jobb ez így mindkettőnknek, elképzelni nem tudom mit tettem volna vele, ha maradok. Bűvöli testével a testemet, ilyet még soha nem tapasztaltam.

Ez Nikolához sem hasonlítható. Neki a puncija volt földöntúli. Mesterien manipulált és irányított mindent maga körül a testével, úgy szőtt bárkit a hálójába, mint egy pók.

Az orromhoz érintem a finom anyagú bugyiját, míg elcsoszogok a fürdőszobáig, majd a kilincset magam felé húzom, hogy ne tudjon onnan kijönni.

Csak hallani akarom, ahogy könyörög. Tisztán érteni akarom, hogy a nevemet üvölti, érezni akarom rajta a félem mámor ittas értézését.

– Mi a fasz? – szólal meg, amikor nem tudja kinyitni az ajtót.

Ejnye Aranyom, egy úri hölgy nem beszél ilyen trágárul. De neked ezt is megbocsájtom, amikor velem vagy nem kell modorosan viselkedned. Hamarosan kérni fogod, hogy a falak között a kurvám lehess.

– Hahó, Walter! – rángatja tovább a kilincset. Ha szétesik a zár esküszöm megkötözöm, és itt hagyom.

Csak, hogy tudassam vele, hogy itt vagyok és hallom, bekopogok hozzá. Lassan, háromszor. Mintha kocsmába lennék.

– Walter! – hangszíne kezd átváltani aggódóvá.

Orromhoz visszaemelem a bugyiját és lehúzom az alsónadrágomat. Beleköpök a tenyerembe és masszírozni kezdem a kemény farkamat.

– Walter, nem vicces, engedj már ki! – nem is tudtam, hogy tegeződünk. Elkezd dörömbölni a kezével és a lábával is rugdossa az ajtót.

Gyerünk Aranyom.

Szép ritmusosan üvölti a nevem türelmetlenül, rángatja erőből a kilincset, amíg én lehunyt szemekkel kényeztetem magam az illatára és a hangjára. Kissé kényelmetlen, hogy azzal a kezemmel szagolom őt, amivel a kilincset is fogom, és emiatt lekell guggolnom, de ez megér minden percet.

A hangja olyan intenzíven hatott az elmémre és a merevedésemre, mint egy kirobbanni készülő lufira a túlzott mennyiségű levegő. Amikor éreztem, hogy elfogok élvezni, akkor a bugyiját a farkamra tekertem és belevertem a pamutba.

Megremegett minden porcikám, fiatal korom óta nem volt ilyen áttörő orgazmusom. Lélegzetem olyan szabálytalan és gyors, mintha maratont futottam volna le az imént, még pár izzadságcsepp is megjelent a homlokomon.

Szándékosan nem öltöztem fel, hanem elengedtem a kilincset, Sharon pedig hátraborult, amikor hirtelen kitudta nyitni az ajtót.

Könnyes szemekkel bámul rám a földről, én pedig a félig merev farkammal ő rá. Nem tudom eldönteni, hogy ijedt, dühös, vagy meglepődött-e.

Megnyalom érzékien azon a területen a bugyiját, ahol az ő nedve van, majd rádobom a kettőnk zamatával átitatott fehérneműt a testére és távozom.

Felveszek a egy szürke öltönyt, egy fehér vászoninggel, amire apró sötétszürke pöttyök vannak fonva, egy hozzá illő szürke nyakkendővel és kilépek a szobámból.

Ahogy elhaladok a fürdőszoba előtt, megnézem, hogy ott van-e még Sharon.

Természetesen ott van, ugyanúgy ott ül, de nem ugyanabba az állapotban. Hiába akarok a konyhába tovább menni, nem bírok.

Sharon tág pupillákkal ül a hideg kövön, nézegeti a meggyalázott fehérneműjét üveges tekintettel. Rám egyáltalán nem figyel fel, pedig széles hátammal kitakarom az egész ajtót.

Mostmár biztos vagyok valamiben.

Sharont lehet, hogy Bruno gyógyszerezi, de az is biztos, hogy ezeken felül Sharon saját magától is szed gyógyszereket. Valamit, ami tompítja.
Mindenesetre legközelebb nem a bugyiját, hanem a kistáskáját csenem el.

Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg bennem, mindaddig a pillanatig, amíg Sharon hirtelen nem esett a torkomnak és nem kezdte el erőből szorítani.

Ennyit a bizalomról...

Sziasztok!

Nagyon szétszórt a történet, még én is sokszor belekavarodom 😁
Mi a véleményetek? Nem túl durva? (Mondjuk lesz ez még rosszabb is...)

Ne felejtsétek, megtaláltok a
Kegyetlen Darkromance - Wattpad nevű Facebook csoportba is mindenféle izgalmas tartalommal ;)