Vér átka (Szirének Öröksége 1.)

9. Fejezet

Szeléna

1 hónappal később

-Jövőhét kedden röpdolgozat –figyelmeztet minket Baranyai tanárnő. – Pénteken lesz az utolsó tanítási nap a szünet előtt –emlékeztet minket. –Pénteken nem kell majd felszerelést hoznotok -mondja, mikor kicsengetnek. –Szép hétvégét! –köszön el.

-Önnek is! –hangzik kórusban a válasz.

Összeszedem a felszerelésem és a táskámba rakom. A többiekkel együtt elhagyom a termet és indulunk haza. Valaki elkapja a könyökömet, mire megfordulok és szemben találom magam a jókedvű Annával.

-Lenne ránk egy perced? -kérdezi udvariasan.

Bólintok egyet, majd érdeklődve követem.

Nem kell sok idő és máris a barátnőim mellett állok az egyik padnál a suli mellett. Lara felült a pad tetejére, Szonja előtte ül, mellette Liza. Mina a pad oldalán foglalt helyet.

-Ákos mára szervezte a decemberi osztálybulit –jelenti ki Lara, mikor meglát. –Erre most eljössz? –néz rám játékosan felvont szemöldökkel.

A múlthavit kihagytam, mert megint kidőltem az átváltozás miatt. Azóta kétnaponta átváltozok és már csak egy kicsit vagyok fáradt utána.

-Igen –válaszolom bólintva egyet. – A karaoke bulit sose hagynám ki –érvelek.

-Basszus, tényleg! Ez most a karaoke buli lesz –esik le Lizának.

A karaoke buli a kedvencem, soha nem felejteném el. Kilencedik óta így van ez.

-Minden decemberben így van –nézek rá értetlenül.

-Teljesen kiment a fejemből – elképedve rázza a fejét.

-Nézd el neki! -kér Lara. -Pasi van a dologban -veszi bizalmasabbra a hangnemet, bár nem sok értelme van. A hangulatnak viszont ad egy lökektet.

-Igen? -nyújtom el a szót, és minden figyelmemmel Liza felé fordulok. -Mesélj! -ékérem izgatottan.

Elpirul.

-Nincs még egyelőre semmi különös -von vállat. -Még csak kétszer voltunk találkozni, de jó fej srác -mondja.

Liza óvatos, ha fiúkról van szó. Ő maga a megtestesült józan ész. Ha azt mondja, hogy a srác rendben van, akkor a srác rendben van. Nem kell aggódni miatta.

A tekintetem elkalandozik az udvaron, majd megállapodik az egyik fa alatt álló Szeráfon, aki engem vizslat. Mikor észreveszi, hogy őt nézem, int nekem egyet.

Talán ideje indulnom.

-Szokásos időpontban kezdődik a buli? -kérdem, mire bólintanak. -Helyileg hol lesz?

Volt egy megszokott helyünk otthon és mindegyik bulit ott tartottuk a témájától függetlenül. Itt azonban én még nem voltam velük és fogalmam sincs a helyről.

-Átküldöm a címet -pillant fel rám a telefonjából Mina. Egy pillanat múlva csippan is az enyém a szememben.

-Köszönöm! -bólintok egyet neki. -Van egy kis házim, aztán neki is állok majd készülődni -jelentem ki. Akkor, este! –búcsúzom el tőlük.

-Este! – felelik kórusban és elindulnak ebédelni.

Komolyan gondolom, hogy ezúttal elmegyek velük. Rám férne egy kis nyugalmas este a barátnőimmel, ahol nem kell semmi varázslatos és természetfeletti dolog miatt aggódnom.

-Mi lesz este? –kérdezi Szeráf, mikor odaérek hozzá.

Természetesen hallotta. A fene egye meg a tündérfüleit.