aching love • calum hood

19.

Az illető gyengéden az ágyra fektetett, majd éreztem, ahogy bemélyed mellettem az ágy. Szorosan mellém feküdt, majd egyik kezével átölelt. Erősen ölelni kezdett. Valamit motyogott az orra alatt, majd arcomat kezdte csókolgatni.

- Hagyj.. - nyögtem ki nagy nehezen, majd a másik oldalamra fordultam. Hajamat eltolta nyakamról, s csókolgatni kezdte az érzékeny bőrt. Lehellete mentolos volt. És ekkor újabban rám tört az ismerős sírás. Homlokomat tenyerembe temettem, keservesen sírtam.

- Nyugodj meg, kérlek.. - ölelt át hátulról. Ekkor tudatosult bennem, hogy kivel is fekszek egy ágyban.. Kezeit lehámoztam derekamról, majd nehezen felálltam.

- Szerintem nem itt kéne lenned.. - hajtottam le a fejem, úgy beszéltem hozzá. - Inkább menj vissza hozzá, neked úgyis ő a fontosabb.. - suttogtam, szarkasztikával a hangomba. Mellkasom előtt összefontam kezeimet.

- Ez nem igaz.. - mondta, s felállt az ágyból. - Nekem ti vagytok, Calummal együtt a legfontosabbak.. - lépett elém, s megfogta mindkét kezem.

- Ezért kellett megcsalnod? Megint.. - néztem fel szemébe.

- Én.. Én nem akartam. Ő vitt bele.. - magyarázkodott. - Részeg voltam, s rohadt csalódott. Ő meg megcsókolt, de visszautasítottam.. Mert szeretlek Violet. - mondta, majd államnál fogva megcsókolt. Telt ajkai a megszokottnál is szenvedélyesebben jártak az én ajkaimon. Könnyeim újra megindultak. Hatalmas tenyerét combomba vájta, s felemelt. Lábaimat összekulcsoltam dereka körül. A fenekemnél fogva tartott. Nyelve bejutásért esedezett, de nem adtam meg neki. Túlságosan haragudtam még rá. De jelen esetben nem ez volt a legfontosabb.. Inkább az elveszett fiunk számított most. Levegőhiány miatt elváltunk egymástól.

- Szeretlek. - suttogta. Halványan elmosolyodtam, de nem voltam képes válaszolni rá.

Inkább gyengéden végig csúsztattam ujjamat kreol bőrén.

- Mond, miért nem beszéltél róla? - kérdeztem tőle, egyenesen szemébe nézve.

- Mert nem akartalak elveszíteni téged. Vagyis titeket.. - hajtotta le fejét, de ujjaimat állába véstem és felemeltem fejét. - Nem szerettem volna, hogy rájöjj arra, hogy mekkora seggfej vagyok.

- Tudom, hogy az vagy.. - kuncogtam fel.

- Köszi, rohadt kedves vagy. - forgatta meg szemeit.

- Te mondtad magadra az előbb, úgyhogy ne engem okolj. Én csak megmondtam az igazat. - tettem fel kezeimet védekezés képen.

Halványan elmosolyodott. Ekkor csönd telepedett közénk, egyikünk sem szólt egy szót sem. Hallgattuk egymás levegővételeit. Végül percek múlva megszólalt.

- Megbocsájtasz nekem? - vetette elém a kérdést. Ajkamba harapva gondolkoztam el rajta.

- Ehhez nekem idő kell. Már kétszer csalódtam benned, s eléggé meg kell gondolnom, hogy lesz e értelme még újra kezdeni ezt. Szeretlek, de nekem jelenleg nem ez a legfontosabb. Annál inkább Calum a fontosabb. Meg kell őt találniuk a rendőrségnek. - magyaráztam. Az összes szó a szívemből jött.

Nem szólt semmit. Inkább bólintott egyet, azt jelképezve, hogy elfogadja a döntésem.

Ekkor hangokat hallottunk lentről. Ijedten néztem le a lépcsőkre, de mivel az szobánk mindjárt a lépcsőkre néz le, megnyugodtam. Delia és Luke baktattak fel a lépcsősoron. Nem vettek észre minket, amit egy erőteljes sóhajjal jutalmaztam.

- Szerinted megtalálják Calumot? - rágcsáltam ajkam sarkát.

- Reina nem olyan ügyes és tapasztalt, hogy ne buktatnák le az embereit. Az apja drogdíler, így ő is bekerült a veszélyes területre. Engem is ráakartak venni arra, hogy áruljam, de nem mentem bele. 

- Szóval, Reina a neve.. - gondolkoztam el. Ismerős nekem ez a név.

- Ismered, tán? - kerekedtek ki szemeim.

- Nem hiszem, de nekem nagyon ismerős ez a név.. - egyre mélyebben kezdtem kutatni agyamban. És ekkor beugrott.. - Ő-ő volt apám szeretője, de amiért anyát választotta megölte.. tudod, a baleset.. - bólintott. - Ha, szólunk a rendőrségnek, hogy valószínűleg tudjuk ki rabolta el, akkor hamarabb megtalálják. - gondolkoztam hangosan, majd homlokomra csaptam. - Erre hamarabb is rájöhettünk volna.. 

- Akkor menjünk el minél előbb a rendőrségre. - mondta, majd letett. Csuklómnál fogva húzott ki egészen ki a házig. Ezután a szó szoros értelmében beugrottunk az autóba, s elindultunk.

- Tényleg annyira jó csaj volt? - kérdeztem Calumtól, majd felé fordultam egy savanyú mosollyal.

- Nem. Nálad jobb nincs a világon..