Miután végre minden rendeződött, és az esküvőt is nyélbe ütötték, minden a feje tetejére állt. A kórházba menet valami olyan történt, amire senki sem számított. Az idill pokollá változott egy szempillantás alatt.
Harry és Liliann számára az egyetlen...
Nagyon rég volt már, mikor eljöttem Angliából. Sok helyen voltam a kicsikkel, sok érdekes dolgot és újdonságot láttunk. Élvezték az utazásokat, ugyanúgy a kocsikázást, mint a repülést. Pár héttel azután, hogy eljöttünk Taylortól, letelepedtünk. Találtam egy aranyos kis lakást, nem messze az Eiffel-toronytól. Két szobája volt, egy aranyos kis konyhával és egy tűrhető fürdővel. Az elhelyezkedéséhez képest olcsón megkaptam. Először csak ki akartam venni, ám a tulajjal folytatott beszélgetések során felmerült a vásárlás ötlete is. Alaposan végiggondoltam, osztottam és szoroztam, végül beadtam a derekam, és megvettem. Hogy nehezebb legyen megtalálni, nem a saját nevemre állíttattam ki a tulajdonosi lapot. A lakás végül a gyerekeim nevére került. Annyi turpisságot elkövettem, hogy az egyiknek az első, másiknak a második nevét használtam, illetve az én családnevem. Féltem, hogy ebből bajom lesz, ezért kikértem egy tanácsadó véleményét. Elmondtam, mi a helyzet, mit szeretnék és miért, majd vártam a javaslatot. Az idősebb úriember megértő volt, elmondta, hogy az ötletemre van lehetőség, és csináljam meg nyugodtan. Ám ez csak egy ál-tulajdonosi lap lehet, és a valódinak hitelesnek kell lennie, valós adatokkal. Szóval, a lakás nem teljesen hivatalosan a gyerekeim nevén van, hivatalosan pedig az enyémen. Nagyon elégedett voltam, amikor végre beköltöztünk, és biztonságban tudhattam magunk.
Nyolc kemény hónapja született meg Noah. Azóta egyszer találkoztam a családommal és a barátokkal. Azóta egyszer írtam Harrynek, aki nem reagált. Mivel nem reagált, úgy vettem, hogy lemondott rólunk. Nehezen, de elfogadtam a helyzetet. Azóta megszoktuk a francia életmódot, sőt! Szinte csak franciául beszéltem a gyerekekhez, akik egész ügyesen tanulgatták az új szavakat. Mivel azt szerettem volna, hogy kétnyelvűek legyenek,igyekeztem egálban tartani a dolgokat. Noah-nak csak angolul beszéltem, Chrisnek és Adrinak pedig csak franciául. Eleinte baromi nehéz volt, mert már nagyon rég használtam a franciám, és oda kellett figyelni arra, melyik gyereknek hogy szólok. Nem volt egyszerű. De nagyon jól boldogultunk.
Lassan, de biztosan közeledett a karácsony. Egyre hűvösebb lett, egyre több helyen jelentek meg az ünnepi dekorációk, és egyre többször havazott. A kedvenc időtöltésünk ilyenkor az volt, hogy lesétáltunk a torony környéki parkok egyikébe, leültünk egy padra, és élveztük a látványt.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Chris és Ad már nagyon ügyesen mentek, bár a hóban azért még el-elestek. Ilyenkor mindig nevetésben törtek ki, és jobbra-balra gurultak. Noah annyira nem rajongott a hideg téli szórakozásért, így ő csak a babakocsiban ülve nézte, ahogy a testvérei játszadoznak. Néha-néha elnevette magát, de ha kivettem, el se engedett.
Az egyik ilyen séta és játék alkalmával érdekes dolog történt. Körbesétáltunk az Eiffel- torony körül, és valaki a nevemen szólított.
- Lil?
Nem igazán olyan volt, mintha tényleg hozzám akart volna szólni az a valaki, hanem inkább egy kicsit olyan, mintha meglepődött volna. Mivel nem ismertem meg a hangot, és alig hallottam, inkább nem törődtem vele. Kicsit megszaporáztam a lépteim, és a lehető leggyorsabban bementem a legközelebbi üzletbe. Miután megbizonyosodtam róla, hogy nem követett senki, vettem pár dolgot, amire amúgy is szükség volt otthon, majd a lehető legkörültekintőbben mentem haza. A gyerekek élvezték, hogy kerülőúton megyünk haza, mert így több kutyával is találkozhattak. Amint hazaértünk, levetkőztettem őket a vizes ruhákból, majd szárazba öltöztetve őket leültünk a nappali kandallója elé. Nem igazi kandalló volt, elektromos meg minden, de hatásosan ontotta magból a meleget. Mikor már mindegyik kis kezecske és lábacska visszanyerte az eredeti hőmérsékletét, elmentem, hogy én is átöltözzek. Amint végeztem, a vizes cuccokat a mosógépbe tettem, és elindítottam a mosást. A konyhában kipakoltam a vásárolt dolgokat. Nasi időre elkészítettem a kaját mindenkinek, hogy majd csak elő kelljen kapni. Visszamentem a gyerekekhez, akik épp egymás mellett feküdtek a szőnyegre terített pléden. Noah elaludt, Chrisnek sem sok kellett a bekómáláshoz. Ad éber volt, és ahogy meghallotta a lépteim rögtön felült. A kicsi ujjacskáját a szája elé emelte, így figyelmeztetett, hogy maradjak csendben. Odaosontam hozzájuk, a fiúkra takarót terítettem, majd felkaptam a lányom, és arrébb mentem vele.
