Egy lány nehéz élete

2.

Reggel arra keltem hogy anyám kiabál.
- Mary!! Keljél már fel! Mégegyszer nem szólok!
- Kelek már,csak ne kiabálj, mert szét megy a fejem.
- Nem kellett volna annyi alkoholt inni!
- Nem is ittam.
- Aha, persze! Én meg hülye vagyok, és elhiszem, nem?
- De anya!
- Nincs anya, inkább told le a segged és egyél! Azt menj a suliba.
- Oké,már is megyek!
Miután megreggeliztem,elindultam a suliba. Bementem, leültem a helyemre, majd lehajtottam a fejemet, és aludtam. Arra figyeltem fel hogy a tanár becsukja az ajtót.
- Jó reggelt kívánok mindenkinek!
- Jó reggelt kívánunk!
- Ma felelések lesznek, adok 5 percet hogy átnézzétek. Bár ezt már otthon kellett volna.
5 percel késöbb......
- Rendben, letelt az 5 perc,mindenki becsuk mindent. És akkor jöjjön Erik. Addig a többiek csendben lesznek, és figyelnek!
Így telt el az óra. Hála az égnek én megúsztam a felelést.
A többi órákon csak irtunk-és irtunk, már a végére fájtak az ujjaim. Suli után hazamentem, felmentem a szobámba,lepakoltam majd lementem a konyhába valamit enni. Anya épp az asztalnál ült, és apával beszélgetett,mikor megláttak egyből abbahagyták a beszélgetést és inkább engem faggadtak.
- Sziasztok.
- Szia! - köszönték egyszerre. Mi volt a suliba?
- Semmi különös, minden órán csak írtunk.
- És kaptál jegyet?
- Nem, nem kaptam, akkor szóltam volna.
- Ajánlom hogy jobbakat hozz, megértetted?
- Igen, felfogtam.
- És mesélj milyen volt a tegnap
a buli?
- Nagyon jó volt, el is fáradtam rendesen.
- Aha, és mit ittál?
- Üdítőt, miért?
- Biztos vagy te abba?
- Igen! De most már hagynátok?
- Igen, de ha megtudom hogy mást ittál, akkor ne számits jóra.
- Igenis, értettem. Most már megyek enni ,mert éhen halok.
- Jaj te szegény, mindjárt megsajnállak!
- Ha-ha nagyon vicces vagy!
- Tudom :D
- Nehogy elhidd apa!
- Miért te talán vicces vagy?
- Hát viccesebb mint te!
- Ja, persze, te meg a vicc. Hallod ne röhögtessél már!
- Na én mentem pihenni.
- Inkább tanuljál!! Rád fér!
Gyors felmentem és lefeküdtem aludni. Nem érdekelt hogy a szüleim mit mondanak.Elegem van belőlük egy életre. Délután 5 óra van, és én csak fekszem,és nem csinálok semmit. Egyszer csak valaki benyitott.
- Szia, hogy haladsz a tanulással?
- Hát az van hogy sehogy, még el sem kezdtem.
- Na akkor most szêpen nekiálsz, és 1 óra múlva kikérdezem. Megértetted?
- Igen.
Kiment én meg elővettem a törit, elkezdtem olvasni, de mivel uncsi volt így elraktam. Aztán az összes könyvet megnéztem, dr mivel mindegyik a hülyeséget hajtotta, így elraktam, és felmentem facekra. Beszélgettem egy-két emberkével majd elraktam, mert elkezdett korogni a gyomrom. Így lementem valamit enni. Rántott karfiol volt,így gyors szedtem magamnak és megettem. Majd elindultam felfelé a szobámba. Közbe apám meglátott, és rám szólt.
- Mary!! Hozd a könyveket és kikérdezem.
- De apa,már fürödni szeretnék!
- Nem érdekel, gyors felmondod azt utána mehetsz, és ne beszélj vissza folyamatosan!
- Jó, hozom már!
Miután apa kikérdezett, felmentem lefürödtem,majd felvettem a pizsimet,és elmentem aludni.

Sziasztok, itt az újabb rész remélem hogy tetszik. Üdv: Nikcsu :)