Arkaski krónikák - A Föld virága (BEFEJEZETT)

7. fejezet

Tudtam, hogy nem kellene idejönnöm az oroszlán barlangjába, de válaszokat akartam, amiket csak ő adhatott meg. Vettem egy mély lélegzetet és bíztam benne, hogy illatom már egészen elhalványodott, majd bebocsátást kértem Armel kabinjába. Narina kérdő tekintete volt az első, amivel szemben találtam magam. Egy asztal előtt állt, kezében dossziékkal és magyarázott valamit Armelnek, amikor beléptem.

A herceg az asztala mögött ült, éppen dolgozott egy táblagép fölé hajolva. Szótlanul várakoztam és nézelődtem, feltűnően kerülve Narina megrovó tekintetét, akinek figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva nemhogy kitértem volna Armel elől, hanem egyenesen színe elé járultam privát szférájában.

- Miért vagy itt? – kérdezte Armel még mindig a képernyő fölé hajolva. Nem kellett nagyon találgatnom, honnan tudja, hogy itt vagyok, ha meg se szólaltam és ő nem nézett fel a munkájából. Csak most vettem észre, hogy kezei azóta mozdulatlanul tapadnak az asztalra, mióta észrevette az illatomat. Helyesebben, csak úgy markolták az asztal szélét!

- Közelebb jöhetek?

Ennél ostobább kérdést már nem is tehettem volna fel. Láttam a jeleket, mégsem akartam meghátrálni.

- Csak saját felelősségre – hangzott a válasz.

- Azt reméltem...

- Essünk túl rajta!

- Meg akartalak kérni, hogy mondj valamit az apámról!

- Az apád! – kiáltott fel meglepetten, majd egy mozdulattal intett Narinának hogy távozzon, aki vonakodott engedelmeskedni a parancsnak. Kelletlenül indult az ajtó felé, miközben dühös pillantásokat vetett rám.

- Azt akarom, hogy beszélj róla! Miért nem jelentkezett? Miért nem kapok tőle üzenetet? Mintha nem is számítanék neki!

- Számítasz neki – mondta halkan, beletörődve, hogy nem miatta jöttem - Egészen biztos, hogy számítasz. Hiszem, hogy megvan az oka, amiért nem jelentkezett. Talán nem teheti, talán más fontos dolga akadt. Apád komoly tisztséget tölt be apám tanácsadói között, nem figyelhet ennyi felé. De kell, hogy számíts neki, Amirah, máskülönben miért adta volna anyádnak az érmét?

- Nem tudom. Nem ismerem őt, fogalmam sincs, milyen megfontoltságból adhatta. Éppen azért vagyok itt, hogy te mondj valamit! Te ismered őt!

- Így van, ismerem. Jól ismerem apádat, de vannak kérdések, amikre majd csak ő maga adhatja meg a választ.

- Nem tudom, mit higgyek – mondtam csalódottan. Armel ennél elutasítóbb már nem is lehetett volna, és én nem ezért jöttem ide, hogy elutasítsanak! Válaszokért jöttem, de csak a kérdések száma lett több. Több kérdést azonban nem tehettem fel, mereven elzárkózott előlem.

- Rengeteg dolgom van, Amirah, most nincs több időm rád. Kérlek, küldd be Narinát, amikor kimész! – egy pillanatra tétovázott, majd határozottan hozzátette - Arkaskon az első dolgom lesz üzenni apádnak. Megígérem neked, hogy hallani fogsz róla! Most pedig nyugodj meg kérlek, és menj vissza a kabinodba!

***

Apám továbbra is csak egy misztikus alak volt. Ismertem a nevét és volt egy érmém, amit anyámnak adott. Semmi többet nem tudtam róla és valamiért nem akart róla beszélni sem Armel, sem Narina.

Vacsorát rendeltem a szobámba, majd elővettem a tanuláshoz kapott tabletemet és nyitottam egy dokumentumot, hogy jegyzeteket írjak az apámmal kapcsolatban. Ez volt az egyetlen eszközünk, amire Armel földi betű készletet telepítetett, hogy ezzel is megkönnyítse számunkra a tanulást és a beilleszkedést. Viszont csak egy Arkaskon is használható tanulóprogramhoz volt hozzáférésünk és egy elektronikus lexikonhoz. José próbálta feltörni, de hamar rájött, hogy figyelik mindhármunk készülékének kimeneti forgalmát. Tehát, használhattam naplónak, jegyzetelésre és a leckék elkészítésére, azzal senki sem törődött. A chat már keményebb dió volt: Armel szerint nem volt rá szükségünk, ha egyszer ott volt a szobában a konzol és amúgy is együtt voltunk egész nap. Végül beadta a derekát és megkaptuk a chatet is, mivel főleg az első pár héten még nehezen boldogultunk a konzollal és a chat egyfajta biztonságérzetet jelentett számunkra. Ezzel csak annyi volt a probléma, hogy szintén figyelték, bár a földi betű készlet miatt nyertünk pár százaléknyi esélyt a privát szféránk megőrzésére.