-Látom nem vagy beszédes hangulatodban - Mondta a pszichiáter, miközben engem nézett. Fürkészte minden egyes mozdulatomat, reakciómat, ami nem igazán tetszett, így elengedtem egy sóhajt ami elég hangosra sikeredett, közben összefontam karjaimat magam előtt.
-Túl sok benned a feszültség, és mivel látom, hogy nekem nem akarod elmondani mi bánt, van egy javaslatom - Erre már felfigyeltem és kérdően néztem rá.
-Mi lenne az? - Kérdeztem közömbösen.
-Írj naplót. Valahogy ki kell adnod ezt magadból.
-Na biztos, hogy nem! - Tiltakoztam egyből. Még soha nem írtam naplót, és nincs kedvem ahhoz, hogy más a magán életemben túrkáljon azzal, hogy elolvassa.
Mintha csak tudta volna mire gondolok ismét megszólalt.
-Nyugodj meg, azt senki nem olvasná el. Ez neked kell, nem nekem - mosolygott rám biztatóan.
Rengeteg hezitálás és gondolkozás után bár nehezen, de beleegyeztem.
YOU ARE READING
Kedves Naplóm!
FanfictionMin Yoongi egy 18 éves gimnazista fiú aki szomorúnak és elveszettnek érzi magát. Pszichiátere tanácsára elkezd naplót írni, amiben a mindennapjait mondja el.