Kedves Naplóm!
Elmenni egy nyugis hétre a szerelmeddel, pihenni, elkerülni az emberek hülyeségét, és a szülők szigorától távol lenni. Teljesen a saját lábadon, mindenféle figyelmeztetések nélkül, saját döntésekkel .Nem ez mindenkinek az egyik vágya? Én is ilyen reményekkel indultam neki a kis „vakációnknak". Csak Jungkook és én.... meg Taehyung, és a haverjai. Hát nem király? Először úgy volt, hogy csak Kookie és én fogunk elmenni egy hétre,mivel van egy faházuk egy szép és nagy tó mellett.Nagyon beleéltem magam, elképzeltem miket fogunk csinálni ketten, és, hogy milyen jó lesz kikapcsolódni, ám eljöt az indulás napja. Átmentem Kookiehoz, mivel azt mondta, ott találkozzunk, de ami ott várt, nagyon meglepett. A kettős nyaralásból tömeges nyaralás lett. Így Taehyungal, és a haverjaival együtt heten lettünk. Milyen jó nem? Alig ismert emberekkel eltölteni 7 napot, több mint szórakoztató. Ha nem esett volna le, irónikusan próbáltam leírni. Nekem már 3 is sok, nem,hogy 7. Ami még jobb volt, hogy Namjoon kocsijával kellett menni , mert neki volt akkora, hogy mind elférjünk, még ha nehézkesen is. Ráadásul, hozni kellett ugye a cuccunkat, kaját ami elég 1 hétre, meg ilyen dolgokat. Szinte összepréselődtünk a kocsiban, aminek nagyon nem örültem. Jungkook előre ült, amíg én hátul nyomorogtam Taehyung, és Hoseok között. Néha hátra nézegetett,és láttam a huncut arcán, hogy direkt incselkedésből nem ült mellém. Küldtem felé egy „megöllek" tekintetet, amin felkuncogott. Az óra 3 órás, úgyhogy nem a közeli kispatakhoz mentünk. Próbáltam elaludni, de egyszerűen nem ment, mert túl hangosak voltak. Az út felében szinte bömböltették a zenét, és ordítva énekelték. Egy idő után már kezdett egy picit elviselhető lenni. Gondolom hozzá szoktam, de még mindig zavaró volt.
-Hé!! Az ott most komolyan egy hatalmas szarvas? - Kérdezte hangosan Taehyung, mire Namjoon le lassított, hogy jól megtudják nézni. Csak a szememet forgattam, hogy lehet ilyet kérdezni?
-Úgy tűnik neked, mintha egy ember lenne? - Kérdeztem,mire a többiek fel nevettek, majd Taehyung is. Furcsálltam, hogy nem vette magára, és nem néztek le emiatt a kissé bunkó beszólásom miatt, csak nevettek. Namjoon ismét belehúzott, sőt, most még gyorsabb volt mint azelőtt. A többiek lehúzták az ablakot, így a hajuk és az én hajam is szállt össze vissza. Ha valaki ezt kívülről látta volna, megijedt volna, hogy leszáll a hajunk. 6 óra felé értünk oda a nyaralóhoz. Megfogtuk a cuccokat, és becuccoltunk. Úgy választottunk szobát, hogy aki előbb beért, azé volt a nagyobb. 2 szobában 3 ágy található, 1 szobában meg egy nagy francia ágy van, viszont a szoba kicsike. Direkt nem siettem,hogy az enyém legyen az a szoba. Illetve pontosítok, Jungkooké és az enyém. Ahogy Taehyung, Kookie is pontosan tudta, hogy a fiúk nem fognak a legkissebb szobába menni,még a nagy 2 személyes ágy miatt sem. Én sem mennék oda, de nem akarok egy szobában aludni a többiekkel, így legalább Jungkookkal lehetek. A házban a nappaliban van egy tv, rendes konyha, 1 fürdőszoba, és az emeleten biliárdasztal, fotelok,hangfal, hogyha zenét akarunk hallgatni, és még a második emeleten van egy nagy erkély, ami egyenesen a hatalmas tóra néz. A ház szinte rögtön a tó mellett van, így konkrétan a kertből be lehet menni a vízbe,mivel ebben fürdeni is szoktak az emberek. Ami a legjobb, hogy konkrétan ingyen jöhettem nyaralni, mert a kaján meg ilyeneken kívül szállásra, villanyra, vízre nem kellett fizetni. A fiúkkal eldöntöttük, hogy ha már ennyire korán értünk ide, később nyársalhatnánk. Namjoon, J-hope, Taehyung és én elmegyünk fát gyűjteni, amíg Jin, Jungkook, Jimin előkészítik az ételt. Pontosabban összekészítik a dolgokat, amik a nyársaláshoz kellenek. Vágnak fel kenyeret, a földségeket is felszeletelik, aztán kihozzák a nyársalós helyre. Már kezdett sötétedni, amikor elkezdtünk tüzet rakni. Mire a fiúk jöttek a kajákkal, addigra pont égett már a tűz rendesen. Bent a házban volt nyársalós van, úgyhogy nem kellett aggódni emiatt. A kenyereket felváltva csurgattuk meg. 7 éhes férfire egy-egy szelet nem elég. Például Namjoon is vagy hármat eszik meg. J-hope, és Jimin rohangálni kezdtek a tűz körül, de elküldtük onnan őket, nehogy bajt csináljanak. A víz közelében kezdtek tovább hülyéskedni, majd Jimin eldöntötte, hogy bemegy a vízbe. J-hope is utána ment, és egymást locsolták vízzel, közben hangosan nevettek. Egy pillanatra úgy éreztem, hogy tökéletesen jól vagyok. Jó volt látni ezt a kis csapatot, olyan elfogadóak, és még viccesek is. A tűznél állva néztem végig rajtuk, majd végül megláttam Jungkookot, ahogy Jiminéket nézte vigyorogva. Ahogy a tűz megvilágította gyönyörű arcát, még szerelmesebb lettem belé. Olyan gyönyörű látvány tárult elém, hogy testem magától mozdult Jungkook felé. Hátulról átöleltem, és belecsókoltam nyakába. Először meglepődött, majd mosolyogva nézte tovább Hopeékat. Én tovább öleltem őt hátulról, és azt kívántam bárcsak ne érne véget ez a pillanat. Bárcsak örökre így maradhatnék vele.A többiek ezt teljesen normálisan vették, ők tudtak rólunk, és nem néznek le minket. Sajnos el kellett szakadnunk egymástól, amikor Hopie lefröcskölt minket.
-Hé! A kaja, figyelj már egy kicsit! - Kiabált rá Jin, aki épp a kenyereket igazgatta, és pakolta rá a zöldségeket. Ő úgy viselkedik mint egy anya. Konkrétan ha be kéne sorolni ezt a kis csapatot, akkor Jin lenne az anya, Namjoon az apa, Kookie a baba,Jimin a tesó. A többieket sehova sem tudom sorolni. Magamat pedig... nagypapának? Hú, ezt nagyon gáz volt leírni, pedig igaz. Most, hogy belegondolok, én nem vagyok olyan vicces mint ők.
-Bocsika Jin, nem a kaját akartuk lelocsolni, hanem azt a szerelmes párt. - Mondta Jimin szemtelenül, mire Jungkook levette a cipőjét, és ő is bement a vízbe, majd mind a kettőt elkezdte ő is locsolni. A parton, ahol voltak, csak térdig ért a víz. Legalább lábat mosnak, a kocsiban is olyan rohadt lábszag volt.Amikor végre mindennel végeztünk, mármint kaja terén, körbe ültük a tüzet,és elkezdtünk enni. A többiek lába a tűz mellett szinte pár perc alatt megszáradt. Úgy éreztem magam, mintha egy család lennénk, mindannyian. Tudom, hogy nem kéne ilyeneket éreznem, mert a végén úgy is otthagynak mind, de legalább abban a pillanatban jól éreztem magam. Amikor megettük a kajákat, elkezdtek a többiek vicceket mesélni. 3 vicc után, már úgy nevettem, hogy fájt a hasam. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy körülbelül olyan éjfél felé mentünk be a házba, és foglaltuk el a szobákat. A fürdést hanyagoltuk már, mert túl késő volt. Micsoda higénia, tapsot érdemlünk, bár valljuk be nem voltunk annyira büdösek, hogy ne lehetett volna meglenni mellettünk, tekintve, hogy minden nap fürdünk. Levettük a ruháinkat, és befeküdtünk az ágyba. Jungkook is, és én is boxerben feküdtünk le, nem voltunk szégyenlősek,hisz miért is lennénk azok? Oldalamra fordula Jungkookie tekintetével találtam szembe magam. Elmosolyodtam, s mikor közelebb jőve mellkasomba fúrta buksiját, átöleltem derekát, s úgy aludtunk el.
Összességében nagyon jó nap volt. Először, amikor megtudtam, hogy a többiek is jönnek, úgy gondoltam, hogy az egész hetem e lesz rontva, mert Kookie biztos, hogy nem fog foglalkozni velem, és a többiek észre se fognak venni. Azt hittem megint én leszek a fekete bárány, akit csak úgy magára hagynak majd, de nem így lett. Remekül be illeszkedtem, és Jungkookkal is szereztünk egy remek emléket. A kép, ahogy meg világítja a tűz Kookie mosolygós, gyönyörú arcát, beleégett az agyamba, remélem halálom napjáig meglesz ez az emlék, mert nem akarom elfelejteni.
Xxx
********
Ez a rész nincs átolvasva,szóval elnézést az esetleges hibákért.<3
YOU ARE READING
Kedves Naplóm!
FanfictionMin Yoongi egy 18 éves gimnazista fiú aki szomorúnak és elveszettnek érzi magát. Pszichiátere tanácsára elkezd naplót írni, amiben a mindennapjait mondja el.