Kedves Naplóm!

11. Érzelmek

    Kedves Naplóm!

Valamelyik nap Jungkook kihívott, hogy menjek el valahova vele. Azt gondoltam,hogy valami olyan helyre akar menni,ahova nem mer egyedül elballagni, de tévedtem. Csak egy boltba hívott magával, hát hihetetlen. Egyszerűen nem értettem, hogy miért hívott el engem egy boltba, de valószínűleg, most te sem érted.
Teljesen megszokott dolgokat vett,alapanyagokat egy vacsorához. Meglepődtem, amikor befordult az alkoholokhoz, és levett 2 üveg bort. Azt gondoltam, ki az a hülye, aki magában iszik?
A kasszánál sorba állás közben kivett egy dobozt, amin egy eper volt, és felkiáltott.
-Nézd Yoongi, epres cukorka! – Teljesen úgy mondta,mint egy kisgyerek. Az emberek felfigyeltek ránk, mert az nem epres cukorka volt, hanem epres óvszer.
-Rakd vissza, de azonnal! – Szóltam rá, mint egy apa a fiára. Először nem értette miért kellett visszaraknia, de miután halkan odasúgtam neki,hogy az nem cukorka egyből felvilágosultabb lett. Fizettünk, és kimentünk a boltból. Ott kínos volt ez a szituáció, de így utólag már nagyon vicces. Mit gondolhattak az emberek? Hogy 2 fiú epres óvszert akar vásárolni.
Már éppen fordultam volna be, hogy hazamenjek, Jungkook megkért, hogy menjek át hozzá, mert csak azért vett ennyi mindent,hogy átmenjek hozzá főzőcskézni meg ilyenek.
Beleegyeztem, hogy vele megyek, mert azt mondta,hogy az apja megint nincs otthon. Nem látta napok óta az apját, de pénzt mindig utal át Jungkook bankszámlájára, hogy eltudja látni magát amíg nincs otthon az apuka. De jó lenne, ha nekem se lennének otthon minimum egy hétig. Csak az enyém lenne az egész ház, azt csinálhatnék amit akarok. Biztos, hogy rendeznék bulit vagy valamit. De ebben is van egy bökkenő, Jungkookon és Taehyungon kívül nincs egy barátom sem, akkor kit hívnék meg a buliba?
Ahogy mentünk az úton Jungkook megfogta a kezem. Rápillantottam, ám nem szóltam rá, hanem én is megfogtam az ő kezét. Elment mellettünk egy kocsi, ami olyan mint a miénk. Hirtelen megijedtem, hogy mi van ha anyáék voltak a kocsiba, és látták, hogy egy fiúval járkálok kézen fogva. Ők nem tudják, hogy a fiúkhoz is vonzódom, akarom mondani csak egyhez. Gyorsan kivertem a fejemből ezt a gondolatot, mivel anyák otthon voltak, akkor minek mászkálnának ide-oda a kocsival,hülyeség.
Egy idő után láttam Jungkookon, hogy nehéz neki a szatyor amiben a sok cucc volt, ezért elvettem tőle. Felsóhajtott, és látszott rajta, hogy tényleg nehéz volt neki.
Mikor megérkeztünk hozzá letettem mindent az étkező asztalra, aztán levettem a cipőmet, és beraktam szépen az ajtó mellé.
-Nem kínállak meg semmivel mert most jössz segíteni főzni. Ha adnék most neked rágcsákat akkor nem tudnál vacsizni. – Mondta el, s mielőtt még megszólalhattam volna kezembe nyomta a cuccokat, és mondta,hogy mit hova rakjak. Bevallom őszintén, nem tudok főzni. Soha nem is próbáltam, és nem is gondoltam,hogy most fogok először főzni. Jungkook odaadta a kést, és mondta,hogy mit mikor vágjak fel, hogy mikor keverjem meg amit meg kell, meg ilyenek. Nem főztünk nagy dolgot, csak egy egyszerű spagettit. Amíg én vigyáztam,hogy ne robbanjon fel a konyha, addig ő megterített. Nem engedte, hogy kimenjek, mert azt akarta, hogy meglepi legyen minden. Furcsálltam ezt a viselkedést, egyszerűen nem tudtam mire vélni. Kiszedte tányérokra a kaját, és kivitte az asztalhoz. Végül aztán megengedte,hogy végre valahára kimenjek és asztalhoz üljek. 

Nagyon szépen terített. Az asztal 2 végén volt szék, egymással szembe ültünk. Vörös terítő volt, középen bor, és égett 1 szál gyertya. A borhoz tartozott 2 nagyon szép borospohár is. Ő mindig ilyen elegánsak eszik, vagy mi?
Elkezdtünk enni, közben végig engem nézett. Talán ideje megkérdeznem, hogy ezekkel mi célja, hogy csak szórakozik velem, vagy komolyan gondolja?
-Jungkook... - szólaltam meg miközben megtöröltem szalvétával a számat.
-A csókot akkor, komolyan gondoltad, vagy csak szórakozol velem? Mert ha csak játszadozol az érzelmeimmel akkor hagyjuk békén egymást – Amíg ezt kimondtam meglepetten nézett rám.
-Yoongi, én ezt az egészet miattad csináltam. –Utalt ezzel a vacsorára.
-Nem szórakozom veled, azt hiszem beléd szerettem. Én ezt igazából egy randinak terveztem, de úgy tűnik nem igazán jött át.. – Mondta kissé szomorkásan, s felállt helyéről, hogy ne lássam arcát. Valószínűleg elszégyellte magát, vagy csak zavarban volt nem tudom, de nekem ennyi elég volt ahhoz, hogy én is felálljak,és megöleljem hátulról.
-Jungkookie... - Suttogtam fülébe, amitől szinte azonnal el is pirult, mint valami szende szűz.
-Én is szeretlek, és ha már itt tartunk... -Fordítottam magam felé és úgy folytattam.
-Járnál velem? - Néztem egyenesen szemeibe, Elpirulva állt ott előttem, és hevesen bólogatott. Erre elmosolyodtam, s adtam neki egy csókot, amit azonnal viszonzott is.

~~~~

Este fél 10 felé értem haza. Boldog voltam, mert végre bevallottam az érzéseimet Jungkooknak, és ő is nekem, így minden rendeződött bennem. A kérdésekre megkaptam a választ, így már minden rendben volt.
-Nem érted? A fiunk egy buzi.. 18 éven át egy ilyen gyereket neveltünk.. – Hallottam meg anyám aggódó hangját, amint apámhoz beszél.
-Nem ezt érdemeljük, a seggét kinyaltuk, mindent megkapott amit kiejtett a száján, és kiderül, hogy egy fattyút etetünk.. – Folytatta, ám apám próbálta őt csitítani. Apa próbált megvédeni, hogy erről nem tehetek, meg ez nem a világ vége, de anya mintha meg sem hallotta volna. Bevallom, az ajtónál hallgatóztam.
Hirtelen kinyílt velem szemben az ajtó, és anyám szemeivel találtam szemben magam.
Csak néztük egymást, ő biztos azon gondolkozott, hogy hallottam-e őt.
Nem tudom mi a rosszabb,hogy ilyeneket mond rám a saját anyám, vagy az,hogy miközben ezeket mondta nem éreztem semmit sem. Se dühöt, se idegességet, egyszerűen semmit.
Láttam rajta, hogy megakar szólalni, ám én csak komoran néztem őt. Ez nem tartott sokáig, mert amint hozzám akart érni inkább felmentem a szobámba.
Xxx.