Kedves Naplóm!
Én nagyon keményen próbálkozok, szinte már harcolok magammal. Amikor társaságban vagyok, és jól érzem magam, akkor sokat nevetek, és nem gondolok rosszakra, aztán eljön az este, és megint kezdődik előröl. A szomorúság,értelmetlen dolgoktól. Ez olyan, mintha egy rés lenne a pajzsomon, és ha nézek egy filmet, vagy olvasok valamit,vagy egy szomorú zenét hallgatok akkor ez a pajzs meggyengül, és a depresszió, mint valami gonosz kis démon, bejut a résen és kérlel, hogy játsszak vele.
Van, amikor úgy találkozok Jungkookkal, hogy rossz a kedvem, ilyenkor általában ő mindig meg vígasztal.
Egyik nap például elmentünk egy étterembe. Szörnyű hangulatom volt, egyszerűen a béka segge alatt voltam, de Jungkook türelmes volt. Kezdtem feloldódni, sokkal jobban éreztem magam. Az étteremben a sütiket magunknak lehetett elvinni a pulttól, így hát a desszert résznél én mentem, hogy hozzak Jk-nak sütit. Nem tudom min, mert víz nem volt a földön, de elcsúsztam, a tányérral a kezemben. Jungkook egyből oda futott hozzám, és felsegített. Ekkor megszólalt egy néni: -Jól vagy kiscsillag? Vigyázz magadra, nyaljam a lelkedet. -
Akárhogy próbáltunk komolyak lenni Jungkookkal, nagyon felnevettünk ezen. Az a nevetés szívből jött, és nem csak udvarias akartam lenni. Akkor tényleg olyat nevettem, hogy még az arcom is megfájdult. Végül nem ettünk sütit, és fizetés után inkább hazajöttünk hozzám. Itthon, még mindig ezen nevettünk. Viccesek az idős emberek, ám bölcsek is.
Azt nagyon szeretem nézni, amikor kiülnek az utcán lévő padra vagy négyen, alig férnek el, de azért mindent figyelnek. Olyanok mint a térfigyelő kamerák, ha valami történik, ők az elsők, akik tudnak róla. Ha az egyik néni nem látta mi történt nem gond, mert a másik néni biztosan látta. Na de visszatérve. Jungkooknak, szeretnék jó párja lenni, és Taehyungnak pedig jó barátja. Szeretném őket megnevettetni minden alkalommal, szeretném, ha soha nem lennének szomorúak, és egészségesek lennének.
Késő este írom ezt, mennyi is az idő? 22:27.. fáradt vagyok, de jó visszaemlékezni az ilyen vicces, és szép dolgokra. Lefekvés előtt van mikor ilyenekre gondolok, és akkor jobban alszok. Mindig szoktam álmodni, ha nem tudnék álmodni, akkor talán meg is halnék.
Xxx********
Sziasztok,mint tisztán látni, ez a rész most nagyon rövid lett, de mára ennyi telt tőlem.
Ezer puszi a pocakotokra.
YOU ARE READING
Kedves Naplóm!
FanfictionMin Yoongi egy 18 éves gimnazista fiú aki szomorúnak és elveszettnek érzi magát. Pszichiátere tanácsára elkezd naplót írni, amiben a mindennapjait mondja el.