Love is never easy

13. fejezet

Ádám

Fogalmam sincs, mi lehet ilyen fontos, hogy egyenesen az elnökhöz kell mennünk, ráadásul együtt. Emma sokkos állapotba került, gyakorlatilag úgy kellett ráadnom a tegnapi ruháját, majd hazavittem átöltözni, de ott is segítenem kellett neki, mert egyszerűen semmit nem tudott megcsinálni.

A székházhoz érve leállítottam az autót, majd a lány felé fordultam.

- Figyelj, nem tudom, mi ez az egész, de nem hagylak egyedül, oké? Bármi történjék is, együtt csináljuk végig.

Megfogtam a kezét, majd gyengéden megszorítottam, végül csókot adtam az arcára. A járműből kiszállva kézen fogva sétáltunk a recepcióhoz, ahonnan egyenesen a tetőtéri irodába irányítottak minket. Láttam Emmán, hogy nincs messze attól, hogy elájuljon, ezért szorosan magamhoz öleltem a vállánál, miközben megsimogattam az arcát a másik kezemmel, mire halványan elmosolyodott.

Az irodába lépve azonnal megcsapott a semmivel össze nem téveszthető szivarszag, amelyet az elnök annyira szeretett. Csányi, felnézve az előtte lévő papírokból gúnyos mosolyt villantott párosunkra, mire egyre inkább rossz előérzetem támadt.

- Micsoda meglepetés! Fiatalok, hiszen még csupán néhány hete ismeritek egymást, de máris együtt! Rohanó egy világban élünk!-Mint egy nagypapa, úgy beszélt hozzánk, de a hangjában valami vészjósló bujkált.-És milyen kár, hogy ezt a kapcsolatot nem lehet folytatni!

Hogy mégis mi a fene van? Mi az, hogy nem lehet folytatni? A szövetség sok mindenbe beleszólhat, még a magánéletünket illetően is, na de ez!

- Ez mégis mit akar jelenteni?-kérdeztem, igyekezvén megőrizni a nyugalmamat, de a hangomon lehetett hallani, hogy pattanásig feszültek az idegeim.

- Nos, akkor felvázolom a helyzetet. Ez a kapcsolat több szempontból is elég sok aggályt vet fel. Például, miért van az a lány, aki az andorrai meccs után Dzsudzsák Balázsnak írt szívszorító üzenetet, Szalai Ádámmal? Ez alapot adhat arra a pletykára, hogy széthúzás van a csapaton belül.

- De hát Balázs a legjobb barátom, én soha nem...

- És ezt mind tudjuk is. De vajon a sajtó is így gondolná?

Döbbenten ültem a székemben, Emma pedig csak lehajtott fejjel hallgatott. Egyszerűen nem akartam, hogy ő bent legyen, de sajnos nem volt más választási lehetőségünk.

- A másik dolog pedig, hogy egy bizonyos szőke leányzó, aki mellesleg az unokahúgom, azt állítja, hogy megcsókoltad és le akartál feküdni vele, majd elhagytad őt egy másik lány miatt.-Oké, tényleg mi a fene van? Az a csaj az elnök unokahúga? De én nem is feküdtem le vele végül! Próbáltam ugyan tiltakozni, de az elnök folytatta.-Nem akarom hallani. Nem érdekel, mi igaz ebből és mi nem! Mindenesetre most elmondom, mi lesz a továbbiakban. Ádám barátnője Lilike lesz, az unokahúgom, Emma pedig csupán egy elfeledett emlék. Amennyiben ez nem így lesz, akkor te, Szalai elfelejtheted a válogatottságot, és teszek róla, hogy holnapra az újságok címlapjain legyen az egész sztori, egy kicsit kiszínezve. Ami pedig a hölgyet illeti, amennyiben így alakulna, elbúcsúzhat a csapatától, illetve az állásától is, vagy egyszerűen csak kirúgom a főnökét a válogatottól.

Döbbent csend telepedett az irodára. Most komolyan megzsarolt ez a szemét? Nem az első ilyen húzása lenne, de ez már túlmegy minden határon! Mielőtt még elküldhettem volna a fenébe, Emma szólalt meg.

- Rendben van.

- Hogy micsoda?-kérdeztem, mivel teljesen megdöbbentem.

- Jól hallottad. Rendben van, nem folytatjuk tovább a kapcsolatunkat. Csányi úrnak igaza van, neked a legfontosabb a karriered, és jelenleg ebbe én nem illek bele, valószínűleg soha nem is fogok. És egyébként sem rúgathatom ki magam a munkahelyemről. Szóval, a legjobb az lesz, ha én eltűnök az életedből.

Azzal felállt, és kiment az irodából. Utána akartam menni, de egyszerűen lefagytam és nem tudtam semmit tenni.

- Remélem, most elégedett.

- Édes fiam, én akkor leszek elégedett, ha teljesíted az alku téged érintő részét. A kislányról tudtam, hogy bele fog menni, ahhoz túlságosan is szeret, hogy ne tegye ezt meg neked. De ha te nem cselekszel, akkor őt is magaddal húzod.

- Felőlem, legyen, ahogyan akarja, de ne gondolja, hogy ezzel vége van.    

Emma

Annyira tudtam, hogy ez nem egy sima megbeszélés lesz. Egyszerűen nem tudtam mást tenni, azt soha nem bocsátanám meg magamnak, ha Ádámnak miattam kellene lemondania a válogatottról. Tudtam, hogy ő is ezt akarja tenni, csak nem akart megbántani. A foci az élete, nem adhatta fel miattam.

Felhívtam Rékát, mert muszáj volt valakivel beszélnem. Azonnal átjött hozzám, és órákig beszélgettünk vele.

- Most mi lesz veled, te lány?-kérdezte hatalmas sóhajjal.

- Mi lenne? Ami eddig is. Majd megoldom valahogy. Eddig is túléltem egyedül, most sem lesz probléma-mondtam, bár egyáltalán nem éreztem így.

- Most annyira nem akarlak itt hagyni, de a portugál meccs után azonnal indulunk vissza Katarba Krisszel. De ugye tudod, hogy akármikor felhívhatsz engem?

Hálásan öleltem meg a barátnőmet. Hát, igen, holnapután a fiúk megint játszanak, de én most csupán egyszerű szurkolóként leszek kint, úgyhogy Rékával sem nagyon találkozunk már. Éjfél körül búcsúztunk el, majd a szobámba vonulva a kezembe vettem a telefonom, és megnéztem a közösségiket. Számtalan jelölésem volt, nagyrészt a válogatott játékosaitól, vagy valami rajongóktól, akikről fogalmam sem volt, kik is lehetnek, így csak azokat jelöltem vissza, akiket valóban ismertem.

Az Instagramon aztán váratlan üzenetbe futottam. Balázs írt nekem.

Sajnálom ezt az egészet veled és Szalával, teljesen padlón van. Azt hiszi, csak addig voltál vele, ameddig könnyű volt, most pedig már nem vagy hajlandó érte küzdeni, de én tudom, hogy ez nem így van, és erre ő is rá fog jönni előbb-utóbb. Megpróbálok segíteni, de nem ígérek semmit. Csak tarts ki mellette, ne érdekeljen, mit írnak róla, bízz benne, csak téged szeret!

Azonnal válaszoltam neki.

Balázs, kérlek, ne csinálj semmi hülyeséget! Ádámnak sokkal jobb lesz nélkülem, és én is koncentrálhatok arra, hogy minél előrébb jussak a munkámban. Örülök, hogy megismerhettelek titeket, de sajnos ez most ennyi volt. A munkám miatt még találkozunk majd, de arra kérlek, ne keress többet privátban.

Nem volt könnyű ezt megírni neki, de muszáj volt. El kell felejteniük vagy legalábbis azt gondolni rólam, hogy semmi más nem érdekelt, csak az öt perc hírnév. Mindannyiunknak így lesz a legjobb.