Love is never easy

21. fejezet

Ádám

Hajnalban arra ébredtem, hogy Emma nyöszörög a mellkasomon, majd dobálni kezdte magát. Mire teljesen felocsúdtam az álomból, addigra már a könnyei is folytak, közben pedig motyogott valamit.

- Sajnálom, Ádám, én nem akartam...-suttogta elhaló hangon, még mindig lehunyt szemmel. Ösztönösen közelebb húztam magamhoz, és simogatni kezdtem.

- Nincs semmi baj, kicsim, itt vagyok-mondtam, mire néhány másodperc múlva kinyitotta könnytől csillogó szemeit és felém pillantott.

- Nem akarlak elveszíteni!-Már éppen válaszolni akartam, amikor arcát a mellkasomba fúrva folytatta.-Mi van akkor, ha anyukádnak van igaza, és nem is érdemellek meg? Nem arról van szó, hogy ki akarlak használni, de lássuk be, a külső szemlélőnek tényleg így tűnhet. Ezzel pedig te csak veszíthetsz! Én nem akarok rosszat neked!

Abban a pillanatban legszívesebben megütöttem volna valamit, annyira feszült voltam. Anya még sosem reagált így egyik barátnőmre sem! Erre pont akkor jön ez a dolog elő belőle, amikor egy olyan lánnyal vagyok együtt, akire ezek a dolgok egyáltalán nem igazak. Az nem titok a nyilvánosság előtt sem, hogy Csilla ilyen volt. A modellkarrierhez jól jött, hogy én voltam a barátja, nagyon sok felkérést csak miattam kapott meg, főként külföldön. Aztán amikor már egyedül is elboldogult, szépen megcsalt. Néhány mélyebb levegővétel után reagáltam csak Emma szavaira.

- Em, engem nem érdekel, hogy anya mit mond. Engem csak az érdekel, hogy te hogyan is érzel irántam. Azt mondtad, szeretsz, nekem pedig ez elég! Olyat pedig, amilyet tegnap csináltál, ne tégy még egyszer, kérlek! Réka és én majd' meghaltunk az idegességtől, mert fogalmunk sem volt, merre lehetsz! Semmi mást nem szeretnék, csak hogy legyél velem és támogass, ahogyan én is teszem veled. Ennyi az egész.

Az utolsó mondatnál magam felé fordítottam az arcát, és gyengéd csókot adtam a szájára. A csók egyre szenvedélyesebbé vált, én pedig már a hátát simogattam, miközben a hálóing gyanánt használt póló egyre feljebb csúszott. Mielőtt még nagyon belelendültünk volna a dologba, megszakítottam a csókot, majd puszit nyomtam a homlokára.

- Ádám!

- Mondd csak, édesem!

- Vissza szeretném adni a kulcsokat!-mondta, majd összehúzta magát, mintha attól félne, hogy kiabálni fogok vele.

- Én nem szeretném, ha így tennél. És még mielőtt tiltakoznál, nem érdekel, hogy itt alszol-e vagy sem. Csak azt szeretném, ha tudnád, ez a ház nyitva áll előtted. Nem kell élned a lehetőséggel, csak ne dobd el magadtól!

Bár még ellenkezni akart, én nem hagytam, csak ismét megcsókoltam, majd megsimítottam még mindig könnyes arcát, aztán ismét álomba merültünk.

Késő délelőtt ébredtem fel újra, Emma pedig már nem volt az ágyamban. A földszintről csörömpölést hallottam, így kikászálódtam az ágyból, majd lesétáltam a lépcsőn. A hangok a konyha irányából jöttek, ahol Em éppen főzött valamit.

- Jó reggelt!-köszöntöttem, miközben belepusziltam a nyakába és átöleltem a derekát. Nem számított rám, így igencsak megijedt, a szívverése meglehetősen felgyorsult. Ettől függetlenül félszegen mosolyogva fordult hátra hozzám, majd megajándékozott egy csókkal.

- Neked is jó reggelt, hétalvó! Már azt hittem, fel sem ébredsz!-nyújtotta ki a nyelvét, mire én elkezdtem csikizni.-Oké, elég, csak vicceltem. Engedj, mert odaég a reggelink!

- Honnan van ennyi minden a hűtőben?-kérdeztem, miközben körbenéztem az említett készülékben. Friss gyümölcs és zöldség, különféle tejtermékek, felvágott és még sorolhatnám.

- Tegnap bevásároltam, mielőtt megérkeztél. Rebi kivitt engem a bevásárlóközpontba, mert én nem szeretek vezetni, és megvettünk minden szükséges dolgot, hogy neked ne kelljen semmi ilyesmivel foglalkoznod, amíg itthon vagy.

Hihetetlen ez a lány! Ez egy vagyonba kerülhetett, főleg az ő fizetéséből! Ezzel is csak rácáfolni tudott anyára, hiszen ha kihasználna, nem tenne meg értem ilyesmit! Legszívesebben otthagytam volna az ennivalót, hadd égjen le, őt pedig a hálószobába vittem volna, hogy addig csókoljam, ameddig már egyikőnk sem kap levegőt.

Néhány perc múlva levette a serpenyőt a tűzhelyről és két tányérra adagolta a rántottát. Mivel a keze még mindig fel volt kötve, így segítettem neki az asztalhoz pakolni.

- Kérsz hozzá valamilyen zöldséget? Paradicsom, uborka?-kérdezte, én pedig csak halványan mosolyogva intettem nemet. Saját magának összevágta a paradicsomot, majd megsózta és enni kezdtünk. Valami isteni lett! A reggeli végeztével a szemembe nézett, mintegy visszajelzést várva, én pedig hirtelen ötlettől vezérelve az ölembe kaptam és az emeletre vittem őt.

A szobában aztán az ágyra fektettem, majd korábbi tervemhez igazodva egyre szenvedélyesebben csókoltam. Rajtam nem volt póló, így ő meztelen felsőtestemet simogatta szabad kezével, én pedig eközben fölé tornyosulva viszonoztam az érintéseket, csak éppen a mezem által fedett oldalán. Ezt egészen addig folytattuk, ameddig az ujjaim utat nem találtak a felső alá, és már a selymes bőrt érintettem. Éreztem, hogy megfeszül a teste, a csókot is abbahagyta, én pedig azonnal kijózanodtam.

Riadt szemeibe néztem, és nyomban visszahúzódtam, majd szorosan melléfeküdtem az ágyban, és a mellkasomra fektettem a fejét, miközben a haját simogattam. Apró csókokat leheltem a homlokára, vigyázva arra, hogy még véletlenül se lehessen félreérteni a mozdulatokat.

- Minden rendben?-kérdeztem aggódva, amikor már éreztem, hogy nem remeg.

- Persze, és ne haragudj, csak megijedtem. Még sosem voltam úgy fiúval, és ez még új nekem. Én szeretnék neked megfelelni, de egyelőre nem megy-halkult el a hangja, én pedig hatalmasat sóhajtottam.

- Már ezerszer elmondtam, de most elismétlem. Veled egyáltalán nem szeretném ezt elsietni, mert veled az a fontos, hogy minden tökéletes legyen. Nem csupán a szexre kellesz, hanem arra, hogy velem legyél. Ha ez neked még túl korai, akkor várunk, oké? Ezen ne idegeskedj! Amúgy meg, tudod jól, hogy nem csak megfelelsz, hanem egyenesen te vagy a legjobb, ami velem történhetett. Viszont azt meg kell értened, hogy ez a helyzet nekem is új, és néha elragadtatom magam. Mint az előbb is. Én csak meg szerettem volna köszönni, hogy ilyen aranyos voltál, hogy főzöl nekem, patyolat a lakásom, és a saját pénzedből teletöltötted a hűtőmet, hogy nekem ne kelljen ezzel foglakoznom. De tudnod kell, hogy bármi olyat csinálok, ami neked nem tetszik, csak szólj, és abbahagyom. Rendben?-Óvatosan bólintott, mire megkönnyebbülten sóhajtottam fel.-Fantasztikus lány vagy, ugye tudod?

A válasz csak az volt, hogy a vállamba fúrta az arcát, én pedig még szorosabban öleltem magamhoz. Egy órán belül mindketten kikászálódtunk az ágyból, majd elindultunk felfedezni a várost, ami így december elején már havas tájképet öltött. Ez volt az első olyan randink, amit a lakásomon kívül szerveztünk, mióta hivatalosan is egy párt alkottunk.