Akaratos Főnököm. (End)

15.rész

Úgy döntöttem, hogy ebből hozok részt... Sajnálom annak aki csalódott, de remélem hogy ez kárpótolja. Jutt eszembe nézetek be az új könyvembe.. Címe "Ismeretlen ismerős Yugyeom ff.". 💖💖

Su:
Reggel óta olyan furcsán éreztem magam, de a doktor miatt még furcsában.
A doktor szerint lehetséges, hogy terhes vagyok, de ez még nem biztos. Szóltam a doktornak, hogy ne szóljon Jimin-nek amig nem biztos.

Reggel ahogy fel keltem Jimin nem volt mellettem. Épp fel akartam kelni, de megjelent Jimin az ajtóban egy tálcával a kezében. Döbbenten néztem rá, de az ölembe tette és adott egy puszit a számra.

-Jobban vagy? - kérdeztem ahogy leült az ágy szélére.
-Igen. - néztem a tálca tartalmát. - Ezt te csináltad?
-Igen a virág a kertből van. - mosolygott.
-Virág? - néztem a tálcát, de nem volt rajta.
-Ezek. - emelte fel kezét és adott egy csokor virágot.
-Jimin ez... - néztem a virágokat.
-Nem tetszik? - kérdezte szomorúan.
-De nagyon. - mosolyogtam. - De miért kaptam?
-Mert szeretlek. - adott a homlokomra egy apró csókot. - Nyugodtan egyél.
Ahogy meg emeltem az ételt és meg szagoltam olyan hányingerem lett.
-Baj van? - kérdezte.
-Semmi. - próbáltam újra be kapni, de nem ment..

Viszont már nem bírtam tovább. Gyorsan arrébb tettem a tálca ételt és rohantam a WC-re, majd felé hajoltam. Jimin is megjelent és hátamat simogatta.

-Jobban vagy? - kérdezte, ahogy ki öblitettem a számat. - Azt mondta a doki, hogy semmi bajod.. De nem úgy tűnik.
-Jól vagyok. - néztem a tükörbe.
-Rendben. - sóhajtott. - Nem sokára be megyünk a városba.. Be kell mennem a céghez.
-Nekem is mennem kell? - kérdeztem.
-Igen. - ölelt át hátulról. - Fontos vagy nekem és szeretném ha jönnél.
-Rendben. - mosolyogtam rá.

Jimin le ment míg én el készültem. Fogam alaposan meg mostam és hajam is meg fésültem. Meg álltam a tükör előtt és oldalra fordultam egy picit.

"Tényleg terhes vagyok? - néztem a hasam oldalról. - Jimin mit fog hozzá szólni?"

Gyorsan fel vettem a magassarkút és vállamra vettem a kis táskát. Frufrum felcsatoltam így nem lógott a szemembe. Lent nem volt Jimin így ki mentem előre. Jimin neki volt támaszkodva az autónak, ahogy meglátott rám mosolygott és kinyitotta az ajtót.

-Csinos vagy. - fogta meg kezem, majd megcsókolt.
-Köszönöm. - ültem be végül.

Az úton Jimin el mondta, hogy ott lesz az anya és az apja is na meg hogy ez egy ebéd lesz.. Szóval először el megyünk a városba kicsit vásárolni.

-Jimin ezért megyünk hamarabb? - kérdeztem már a városban.
-Igen. - állt meg az iroda előtt. - Gyere.
-Oké. - szálltam ki.

Jimin mellém lépett, majd össze kulcsolta ujjainkat. Bent elég furcsa volt mert végig néztek minket.
Fent míg leültem addig Jimin alá írt néhány papírt, majd mentünk sétálni, shopping-olni a városba.

Jimin fizetett mindent ami nekem nem volt kedvemre.

-Jimin.. - álltam meg.
-Mi az? - kérdezte.
-Nem akarom, hogy több mindent vegyél. - néztem szemébe.
-Csak a barátnőmnek vásárolok. - mosolygott. - És nem akarom, hogy ellenkez..
-De.. - mondtam, de közbe vágott.
-Su nincs ellenkezés. - mondta. - Most mit kérsz?
-Menjünk enni. - adtam be a derekam.
-Mit szeretnél enni? - kérdezte.
-Nem is tudom, de most édességet kívánok. - válaszoltam.

Az óra épp anyit mutatott hogy menünk kelet a találkozóra. Vissza mentünk a kocsihoz és be pakolta a cuccokat. Be szálltunk és egy étteremhez mentünk. Ki szálltam és Jimin is megint megfogta a kezem és be mentünk.
Egy asztalhoz mentünk ahol egy idősebb Jimin és egy hölgy ült.. Mivel az apukáját ismerem így ő  csak meg hajolt.

Leültünk és vártuk a pincért aki meg is érkezett. Jimin rendelt nekem amit megköszönntem.

-És Su.. - szólalt meg Jimin anyukája. - Együtt éltek a fiammal?
-Igen. - bólintottam.

Még néhányat kérdezet, majd enni kezdtünk én megetem mindent... De még éhes voltam.

-Mit kérsz desszertnek? - kérdezte Jimin miközben kezem fogta.
-Édeset és valami gyümölcsöt. - gondolkoztam.
-Rendben. - mosolygott. - Anyu, apu nektek is jó?
-Persze.. Jól hangzik. - mosolygott Jimin anyukája.

A pincér meg érkezett Jimin meg el magyarázta hogy mit is hozzon nekünk.

-Esetleg bort? - kérdezte a pincér.
-Persze.. Anyu, apu nektek? - nézet szüleire. - Su te kérsz?
-Nem inkább valami gyümölcs lét. - néztem a pincért.

Jimin anyukája végig nézett mintha gondolkozott volna valamin...lyukat égetett a homlokomba.
Hamar meg érkezett a desszert. Annyira finomnak tűnt egy eper torta mellette csokiba mártot eprek.
Nyálamat csorgatam a fincsi sütire, majd mikor le tették elem enni kezdtem. Jimim mosolyogva nézett meg állás nélkül.

~Később~
Kint az épület előtt Jimin apjával beszélgetett, de én nem értettem egyetlen szót se belőle. Én a kocsinál vártam rá, de hírtelen meg jelent Jimim anyukája is.

-Jó estét. - mosolyogtam egyik lábamról a másikra állva.
-Jó estét. - állt elém végig mérve. - Nem vagy te túl gyenge egy babához?!
-Tessék? - néztem döbbenten.
-Terhes vagy. - nézett szemembe. - Anya vagyok.. Én ezt már fel ismerem.
-De.. Én nem. - hebegtem. - Nem biztos.
-Hidd el nekem..az vagy. - mosolygott enyhén. - A fiam szeret és nem csak azért mert terhes vagy. Ugye?
-Nem is tudja. - néztem Jimin-re. - Nem akarom addig el mondani míg nem biztos.
-Helyes. - simított végig kezemen. - Okos lány vagy és a fiam boldog veled.
-Na mi ez a báj csevely? - jött oda Jimin és apukája.
-Csak barátkozzunk. - mosolyog rám anyukája. - Menjünk drágám.

Haza felé tartottunk, de Jimin végig fagatott.

-Nem. - nevetem rajta.
-Mond már el. - vezetett.
-Hagyd már abba. - nevetem rajta. - Éhes vagyok.
-Megint? - döbbent meg.
-Mindegy. - nevettem. - De anyukád kedves.
-Furcsa.. - nevetett. - Nem szokott ilyen lenni.

Haza értünk, ahogy be értem egyből kényelmesebb cipőt kerestem, majd le ültem a kanapéra.
Jimin is leült mellem, de közelebb csúszott és magához húzott.

-Bujos vagy. - mondtam neki, de el húzódott, majd ölembe dőlt.
-Kényelmes igy. - nézet fel rám. - Szép vagy.
-Chhhh.. - fordultam el.
-Pedig az vagy.. Nekem az vagy. - simította meg kezem.
-Köszönöm. - piszkáltam haját ő pedig le hunyta a szemét. - Jimin.
-Hmmm? - nem nyitotta ki szemét.
-Mit szólnál egy babához? - kérdeztem félve.
-Baba? - kérdezte pislogva.
-Tegyük fel, hogy egy idő után lenne egy baba... - kezdtem magyarázást zavartan. - Te szeretnéd?
-Persze...- mosolygott engem nézve.
-Tényleg? - örültem meg.
-Igen ha rád hasonlít nem lenne baj. - nevetett. - Két kis totyogo láb... Cuki.
-Tényleg? - mosolyogtam.
-De ezt most hogy? - kérdezte.
-Csak eszembe jutott hogy te milyen cuki baba lehetél.... - jöttem zavarba.
-Szegény baba.. - nevetett. - Ilyen zavart anya... Előre sajnálom.
-Jimin. - ütöttem meg mellkasát.
-Egek... - tetette, hogy fáj neki.
-Bele ne halj. - csaptam hasára.
-Asszony ki akarsz nyírni? - fogta hasát.
-Hogy modod? - meg akartam csapni újra, de fel ült mire el szaladtam.
-Várj csak te ember kínzó... - futott utánam. - Beteg vagy.. Vagy nem, de nem kéne futnod.
-Persze, hogy ki nyirj?! - mentem a konyhába.
-Egy próbát meg ért. - lépet be. - Gyere csak ide..
-Menj innen. - vettem fel egy kiló lisztet.
-Mit akarsz azzal? - nevetett mire elé álltam és hajába borítottam. - Ahhh*seperte le haját* szóval ezt.
-Hull a hó.. Hull a hó. - nevettem.

Míg én jót mulattam addig ő meg fogott és magához húzott, majd belém dörzsölte haját így én is lisztes lettem.
Nevetve toltam el az idióta srácot, de nem engedett el. Kezével tartotta testem, de ahogy el akartam tolni feljebb húzta véletlen a szoknyát rajtam. El engedte a szoknyát, majd tolatni kezdett és végül egy kis tejszínhabot nyomot az arcomra és szét kente, majd nevetve el engedett.

-Szép... - nevetett.

Ennyi lett.. Túl mentem az ezer szón, de nem baj...
Na milyen lett? Komment és csillag.. 😙😙😙sajnálom ha van benne hiba. 😞😂