Kill me or kiss me... but don't cut me off...

XIII. fejezet

Valahányszor Harry úgy érezte, kezd mérges lenni, mindannyiszor megnyugtató képeket vizionált maga elé: a kviddicspálya zöld gyepét a frissen vágott fű illatával, színpompás, vadvirágos rétet szálldosó pillangókkal, a hullámzó tenger zöldeskékjét vitorlások hófehérje által pöttyözve, vagy a szikrázóan kék égen vonuló, bongyor bárányfelhőket. Igazából most, hogy tisztázta magában, miért is idegesítette ez idáig annyira a viselkedése, már nem volt olyan nehéz megőriznie a higgadtságát – bár a másik továbbra is erőteljesen törekedett arra, hogy kihúzza a gyufát.

– Nem volt nálad a pálca – szólalt meg rövid hallgatást követően. – Lehet, hogy elhagytad.

– Nem hagytam el. Becsúsztattam az előtérben lévő virágdézsák egyikének pereme alá, mert nem akartam, hogy tudomást szerezz róla.

– És azért árultad el mégis, mert... teszteled a tűrőképességemet?

– Részben – vont vállat Draco. – Másrészt azonban... az erdőben valami miatt nem működött a mágia, és ezt az információt nehezen tudtam volna megosztani veled, ha nem teszek említést a pálcáról.

– Nem működött a mágia? Létezhet ilyen egyáltalán?

– Ezt értsem úgy, hogy nem hiszel nekem? – húzta fel az orrát sértetten.

– De. Hiszek neked – vágta rá sietve. – Csak még sosem hallottam ilyesmiről.

– Hallani még én sem. Tapasztalni viszont tapasztaltam – sötétült el a szürke szempár, és Harrynek immáron kétsége sem volt afelől, hogy a másik igazat mond.

– Mágiablokkoló tér. Még az én varázserőmmel is megtörhetetlen illúzióbűbáj. Talán csakugyan egy nagyon erős varázslóval vagy boszorkánnyal van dolgunk – morfondírozott hangosan.

– Az is elképzelhető, hogy nem is valaki, hanem valami okozza – vetette ellen Draco. – Egyéb furcsaságokkal is találkoztam az erdőben, és különben is... A kastélyban lehet varázsolni. Miért pont a fákat védené az illető az épület helyett? Logikátlan. Mindemellett... szerinted, ha bárki is képes lenne ilyen teret létrehozni, akkor valamelyik oldal nem vetette volna be ezt a trükköt a háború folyamán? Még a hoppanálásgátló tér megalkotása is bonyolult, holott az kizárólag egyetlen varázslat korlátozására szolgál. Gondolj bele, milyen lehetetlenül nehéz volna minden varázslatot blokkolni.

– Minden varázslatot megpróbáltál? – Amint kimondta, azonnal tudta, mekkora baromságot kérdezett.

– Magasságos Merlin! – sóhajtotta szemforgatva Draco. – Ezt inkább nem is kommentálom – csóválta meg a fejét lemondóan. – Mindössze a Lumosra tettem két kósza kísérletet, de éreztem, hogy más varázsige sem funkcionálna. Elképesztően különös volt minden...

– Oké. Kerítek pergament meg pennát, és rendszerezzük az információkat.

– Meglepő, hogy néha jó ötleteid is vannak, Potter – csipkelődött.

Hát még mennyire meglepődne, amennyiben sejtené, hogy neki milyen egyéb jellegű jó, sőt kifejezetten remek ötletei vannak. Mit szólna hozzá? Nagyon kiakadna? Vagy nem is akadna ki? De. Biztos kiakadna. Vagy nem.

Harry felállt a fotelból, és automatikusan nyújtózott egyet, mely mozdulat hatására – nem szándékosan ugyan, de – egy kicsit feljebb csúszott a pólója. Képtelen volt nem észrevenni, hogy Draco pár pillanatig elkerekedett szemmel, valamint egy fél árnyalatnyival sápadtabbá váló arccal bámulja, mielőtt elfordítva fejét a padlót kezdené el fixírozni, akárha valami lebilincselően érdekeset fedezett volna fel a mélyvörös szőnyegen.