Úgy írok róla mintha nem tudnám elfelejteni
Pedig már meg is tettem
Ő sem fog rám gondolni
Mert már akkor sem szerettem
De még hallgatok romantikus zenéket
Csak nincs aki eszembe jusson
Közben szíveket rajzolok, kékeket
Mert már belül megfagyott várja hogy olvadhasson
Még nem jött el az a szemèly aki
Aki talán nem maga lesz a szőke herceg
Egyszerű lesz, mint akárki
Csak számomra lesz délceg
Mindennap várom, nem sieti el hogy
Egyszer betoppan az életembe
És elveszi a lelkem valahogy
Ahogyan belép a terembe
Nem vagyok hős szerelmes alkat
Biztosan nem első látásra szerelem lesz
Fel kell törnie a zárakat
És talán majd mindent megtesz
Találok valakit
Lehet nem az ideál
De nem is baj, nem èrdekelne senkit
Csak az ha mellettem kiáll
YOU ARE READING
ᴀᴢ ᴀ ᴋᴇᴢᴅő sᴢíᴠ
PoetryKezdeti szerelmek versekben s a szomorú igazság rímekkel díszítve 《csak még egyszer kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, hogy engedj be éjjel. Ma éjjel》 (Kispál és a Borz)
