Firkáltam kis szíveket
Lapot beterítő mennyiséget
Majd neve kezdőbetűjét
A kis szívekbe vájtam s nevét
Kissé átsatíroztam
De hogy mi van ott azt tudtam
Szívem kicsi másai voltak a papíron
Nevével díszítve maradjon
A satírozott szívek megtörtek
Papírjukat összetéptem s keseregtek
Kicsiny szívek sírtak a szemétben
Dalukat zengte tovább rigó az égen
A dal terjedt csak terjedt
S a szóbeszéddel utána eredt
És én is gátoltam
Hogy ne terjedhessenek hazudtam!
Hazudtam kicsi szíveim igazát
Hazudtam lelkem bánatát
Folyt számon a szó
Szíveket elkapva akár egy lasszó
De ennek már kimondhat ellent?
Az érző szívnek ki nem hihet?
S a kicsi szívek zengtek
Sikerüknek örültek
Mindenki őket hallgatta
S ámuldozta
A kicsiny szívek elfáradtak
Már mindent elmondtak amit akartak
S hallgatták százak, ezrek
Hogy az érzelmek mit csengtek
A tömeg egyként fordult meg
S az üzenetek címzettjét kereste meg
Nyaggatták válaszoljon
De ő csak állt hallgatagon
Vállat vonva álltam
Már mit mondhatnék ha ezt akartam?
S okulj szívnek parancsolni nem lehet
De akiért repes nem mindig szerethet.
ESTÁS LEYENDO
ᴀᴢ ᴀ ᴋᴇᴢᴅő sᴢíᴠ
PoesíaKezdeti szerelmek versekben s a szomorú igazság rímekkel díszítve 《csak még egyszer kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, hogy engedj be éjjel. Ma éjjel》 (Kispál és a Borz)
