Vigyél el a templomba
Hitesd el velem hogy ott van Isten
Mondd el hogyan kerülhetek a mennyországba
Mutasd meg ki van lenn
Vigyél el egy lemezboltba
Nézd meg miket szeretek
Mi hoz lázba
Majd törd őket millió darabra azokat amikért elepedek
Vigyél el egy könyvtárba
Válogatok majd könyveket
Te csak tépd ki és tedd a táskádba
Azokat az oldalakat amik nekem nyújtják az értéket
Vigyél el egy filmre
Amiben a kedvenc színészem játszik
Majd tépd össze a jegyeket amikor várok az üdítőmre
Akkor majd talán az arcomon minden látszik
Nem értettél meg soha de ezt hagyjuk
Hazudtál, összetiportál, hibáztattál
Tényleg ezt akarjuk?
Tévedés mindent én tettem meg akkor is ha átvágtál
Én törtettem érted
De te csak a lelkemet törted össze
Minden dolgo amit akartál elhitetted
Amíg nem omlottam össze
Néha azt hiszem én hibáztam
De te keserítetted meg a napokat
Amiket bánattal átitattam
Sajnálom bocsánatokat.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
ᴀᴢ ᴀ ᴋᴇᴢᴅő sᴢíᴠ
ПоэзияKezdeti szerelmek versekben s a szomorú igazság rímekkel díszítve 《csak még egyszer kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, hogy engedj be éjjel. Ma éjjel》 (Kispál és a Borz)
