Ne izgulj már nem fáj
Szarul néz ki de nem baj
A nem létező báj
Gyenge volt mint a vaj
De aztán elfelejtettem
Minden rendben ment
Magammal elhitetettem
De nem volt rend ott bent
Barátnője lett
Zavart
Szarul is esett
Sokat várt
Most boldog
Én meg elfelejtettem

BẠN ĐANG ĐỌC
ᴀᴢ ᴀ ᴋᴇᴢᴅő sᴢíᴠ
Thơ caKezdeti szerelmek versekben s a szomorú igazság rímekkel díszítve 《csak még egyszer kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök, hogy engedj be éjjel. Ma éjjel》 (Kispál és a Borz)