ᴀᴢ ᴀ ᴋᴇᴢᴅő sᴢíᴠ

Mutálódó múlandó múlt

Azt akartam tartson még
S hirtelen történjen, szakadjon meg
Ne keress , én sem már
Közben a lelkiismeret sem mar
S látom mosolyogsz
Sírni értem sosem fogsz
Mert nem szerettél
Akkor sem ha hagytalak hogy te győzzél
Nos hagyjuk is, menjünk
El kell mindent engedjünk
Neked sem fáj
Pedig nélküled üres a táj
Hisz itt volt a sok év
Itt tornyosodik mögöttünk még
De én kilépek előle
A szó had dőljön belőle
Mesélje el a múlt mi történt
Sírjon az a lant
Kicsit leteszük. Hát nincs mit mesélni!
Amit lehetne azt próbáljuk feledni
Ha nem tudjuk jöhet valami ami segít
Bármi ami vért hevít
Sírj majd felvesszük a napszemüveget
Hogy a világ ne lásson könnyet
Mert tisztább az mint sok ember
S a talaj is éber
A lecseppenő cseppet hirtelen elnyeli
S már azt sem tudni hogy viseli
Mert már nem érdekel
Mindenki hirtelen törli el
Felbukkanó
Szünni nem akaró
Érzelmeit
Gyötrelmeit