You Know Me. /Magcon FF.😍/

Chapter 7

-Pillanat és hozom.-állt fel én meg hitetlenül felnevettem majd követtem őt a konyhába.

-Te mi az eget csinálsz?Így is részeg!

-Szerinted komolyan adnák neki sört?Ebbe a cseszett versenybe is csak azért mentem bele mert azt akartam hogy egy kicsit ne gondoljon a problémáinkra. Nem hittem hogy eddig bírja.Le akartam állítani, de olyan nagy beleéléssel versenyzett.Amúgy pedig sörös üvegbe csinálok neki szénsavas vízből citromos vizet.-mondja mikor elkezdi kicsavari a citromot.

-Nem tudtál vol...-kezdem de:megszólal rohadt hangosan Shawn egyik száma, amit Hope kifejezetten szeret, ezért elkezdte énekelgetni, majd teljes beleéléssel folytatja kicsit más szöveggel, mert ugyebár khm..részeg...-Jézusom.Amúgy tök szép hangja van a hugodnak.-mosolyodtam el-a többieknek már nem anniyra leszámítva Shawnt-mondom mikor meghallom Aaronékat is énekelni.Borzalom.

-NAAASH!CAAAM!!-trappol ki Hayes a nappaliból egyenesen Nashez és hozzám-miért engedtétek hogy ennyit igyon?-von kérdőre minket

-Mi sem akartuk hogy leigya magát, hidd el-hirtelen röhögés bentről-megnézem őket-sóhajtottam és bementem.Nem várt látvány fogad, Taylor, még mikor kimentem a konyhába,  közvetlen az ivóverseny után bealudt a kanapén,Matt Shawnt ütlegelte röhögve egy párnával.Shawn is ihatott, mert nevet.Aaron Hope két lába között röhögött,aki sírva nevetett és a csuklóját szorongatta.Rosszat sejtettem.Odafutottam és a kezembe vettem a jobb csuklóját.

-Aúú.-kiáltott fel.-engedd már el.-elengedtem. A többi Grier a kiáltásra berohantak a nappaliba.

-Itt meg mi volt?-kérdezte döbbenten Hayes.Nem csodálom hogy ledöbbent.Mindenfelé párnából származó toll, poharak, amik meglettek, piás üvegek és párnák, minden féle kacatok szerteszét.

-Hope jól vagy?-kérdezte Nash

-Mi történt?-kérdeztem aggódva, miközben pár izzadt, rendezetlen babahajszálat simítottam ki a szeméből-könnyes szemekkel rámnézett majd elkezdett beszéni.

-Hát volt az úgy hogy....hogy a Shawn bekapcsolni a zenéit és elkezdett baromkodni, meg ilyensmik, utána Aaron pedig felvett a háta és annyira nevettünk hogy nem tudta megtartani az egyensúly így elestünk.Aaron meg rám. -mondta erősen koncentrálva a mondatai értelmességére.Majd elkezdett kacagni.Nem igazán értem miért de ott helyben röhögőgörcsöt kapott, amitől a többieknek is nevetniük kellett. Csak Hayes, Nash és én nem nevettünk. Hope megakarta törölni a szemét, de amikor a szeméhez ért a jobb keze, elrántotta onnan,abbahagyta a nevetést és könnyes szemekkel rám nézett.

-Fáj-kezdett el sírni.-Caam! Naon fáháájh...-zokogott, majd szorosan átölelt amennyire csak tudott.Én is erősen tartottam a karjaimban.

-Vigyük be a kórházba.Az ügyeletre.-mondta Nash

-Vezetek. Én még nem ittam-mondta Hayes

Mostmár a többiek is figyelték a történteket..illetve Matt és Brandon, Taylor is bealudt,szóval csak Shawn,Hunter,Hayes,Nash,Hope és én vagyunk ébren.Hope a vállamon zokog, Shawn egy pillanat alatt józan lett, Nash és Hayes idegesen keresi a kocsikulcsotamir pár mp múlva meg is talált.Az előszobába lépve visszanéztrm Shaenra aki nem kezdett el öltözködni.
-Maradok és ha felkelnek kordában tartom őket-mutatott a mögötte alvó emberekre.Bólintottam,majd fájdalmas fejjel néztem ahogy Hope sír.
-Menjünk.-mondta Hayes.Nash kitámogadta az enyhén ittas állapotban lévő lányt és besegítette a kocsiba. Az út fogjuk rá hamar eltelt,csak Hope hallatta sírását.
-Megjöttünk. -mondta Hays és leparkolt.
Beléove a fotocellás ajtón egyből az információs pulhoz lépünk, ahol egy 20-25 év körüli lány eligazít minket. 
A rendelőbe belépve,egy álmos doktorral. találjuk magunkat szembe,de amint meglátja a beteget kifut az álmosság a szeméből,ide oda rohangál,majd előttünk megáll.
-Jó napot! Dr.Parker.-nyújtott kezet a fiúknak.-Mi történt pontosan?-kérdezte miközben valami gézt csomagolt ki,Hopera utalva
-Az egyik barátunk ráesett a csuklójára,ami most nagyon fáj neki.-mondtam. Az orvos odasétált a betegágyon összegörnyedve ülő Lányhoz.
-Most egy kicsit megnyomkodon a kezedet,és ha fáj azonnal tudatsd velem bármilye formában!-utasítja.Hope csak bólint. Az orvos elkezd babrálni a kezével,és majdnem minden érintésnél Hopr vagy felszisszen vagy elkezd sírni.-Rendben.Minden jel arra utal,hogy a kisasszony csuklója eltört vagy ha mégsem, jó nagy zúzódás érte.A biztonság kedvéért csinálnánk egy röntgenfelvételt.-mindannyian bólogattunk. A doki egy kis gépéhez nxúlt és elkezdte nyomkodni. Hopeot lefektette az ágyra és bekente valami kékes zöld és zselével a csuklóját.-Jól sejtettem.Eltört.Begipszelem,ha van rá igény.
-Persze hogy begipszeli!-jelenti ki Nash-eltört!!-világosítja fel az orvost-Bocsánat.
-Semmi gond.-mondja majd elkezdi begipszelni a törött csuklót.-maguk ketten testvérek?Ijesztően hasonlítanak egymásra-megpróbálja oldani a feszültséget.
-Ohm..igen..mi ikrek vagyunk és Hays a batyánk.Cam pedig a legjobb barátunk.-mutat körbe végig rajtunk.
-Értem.Olyan ismerősek vagytok valahonnan.
-Lehet hogy az internetről-sumogja Hope.
-Tényleg! Ti készítitek azokat a vicces videókat nem?
-De. Elnézést,de körülbelül mennyi ideig kell hogy a kezemen legyen ez a gipsz...izé?-kérdezte erőteljesebb hangon.Kicsit elmosolyodtam a megnevezésen..'gipsz-izé'.
-6-8 héten keresztül. A harmadik héten kérem jöjjenek vissza egy kivizsgálásra.Ezennel befejeztem.-tette le az eszközöket a kezéből.Gyorsabban begipszelte mint gondoltam.
-Köszönjük szépen doktor úr.-köszöni meg Hope.
-Ez a dolgom-mosolyog rá.-További szép esttét!
Majd kiléptünk a teremből.
*Hope szemszöge*
Be vallom nagyon megilyedtem hogy mi lesz ezek után. A fiúk próbáltak jó kedvre deríteni,de nem ment nekik. Még az a szerencse hogy bal kezed vagyok, így tudok írni.Az orvos is nagyon szimpatikus lett.Gondolatmenetemből Cam rángatott ki. Már a kocsiban ültünk.
-Nézd a jó oldalát!-kiáltja boldogan
-Ennek van olyanja is?-kérdeztem meglepetten
-Legalább letudsz ütni bárkit!-fejezi be Nash
-Beleértve titeket is ha nem fogjátok be, megyünk haza és alhatok.-parancsoltam rájuk...legfőképp inkább Hayesra,aki gyorsabbra vette a tempót és a gázra taposott. Így is történt. Hazamentünk és bedőltem az ágyamba. Még gyorsan megnéztem a telómon az órát,ami 2:07 et mutatott. Jól elment az idő.Lecsuktam a szememet majd lassan az álmok világában találtam magamat.