You Know Me. /Magcon FF.😍/

Chapter 8

Reggel arra keltem hogy valaki, vagy inkább valakik ráugranak az ágyamra és elkezdenek ordibálni.
-Reggeeeelt idióták!-ordítja, a hang alapján Hunter.
-Mmm...pofa be.-nyakig betakarózok,mert érzem hogy a takarón kívül hűvös a levegő.
-Kuss.-morogja Nash
-Keljetek már fel te Istenverte szerencsétlenségek!Mindig rátok kell várni!-kiáltja Matt.
-Hadjatok már...-dünnyögöm a párnába,mit sem sejtve.
Hirtelen hideget érzékeltem a csupasz karjaimon és a lábszáromon,ugyanis csak egy rövidnadrág és egy fekete spagettipántos trikó volt rajtam.
-Ennyi!-mondta Shawn és összepacsiztak.Valaki lerángatta a takarót rólam.Ahogy felültem,a fejembe villámcsapásként fájdalom nyilalt. A fájó ponthoz kaptam a kezem,de valami erőssel fejbevágtam magamat.
-Mi a..-ahogy meglátom a jobb kezemen a gipszet,bevillan a tegnap,ahogy tegnap a kórházba voltunk.Nem teljesen tiszta a múlt éjszaka,de a kórházi jelenetre kristálytisztán elmékszek. A fiúk is annyira meglepődtek mint én.
-Mi történt?Jézusom Hope!-aggódott Shawn.Erre már Mashy is felült az ágyában.
-Hát...ugye mi tegnap este barommodtunk,és asszem Aaroonnal elestünk, vagy is hát Aaroon rám és voltunk a kórházba is, ott egy kedves orvos megkérdezte hogy testvérek vagyunk-e Nashhal és nyomogatott össze-vissza majd begipszelte a kezem.-hadartam el egy szuszra.
-És mi ekkor hol voltunk?-kérdezi döbbenten Matt.
-Aludtatok..Legalább is amikor elmentünk ti a kanapén horkoltatok.-állok fel az ágyról a gardrób ajtónkhoz battyogva.-Aludni akarok.Merre van fejfájás csillapító?És mennyi az idő?-kiveszek egy vastag pulcsit Nash cuccai közül.Imádom őket.
-Ma programunk van.Vasárnap lévén kikéne magunkat pihenni,hogy ne másnaposokként menjünk suliba, és filmezhetnénk.Az idő pontosan reggel 9:13.És a konyhában találsz algopirint.-mosolyog rám angyalian Hunter.
-Hozok neked gyógyszert..-áll fel Shawn.Hálásan pillantok rá.Pár pillanat múlva már lenyeltem a gyógyszereket és megittam legalább 0,5l vizet.Gyorsan felkapom a pulcsit és már vissza is feküdnék az ágyamba, de Brandon elfoglalta,így kénytelen vagyok melléfeküdni.
-Menj arrébb egy picit.-susogom neki halkan,mire teszi azt amit mondok és bebújok mellé. Idő közben Hunter,Shawn és Matt valamilyen módon felszívódtak.Nem mintha bánnám,de furcsa.
Amikor Hunter és Matt előkerült nem hagytak minket aludni,szóval kénytelen voltam elkészülni.Kinézve az ablakon Októberhez képest hűvös időt álállapítok meg, és bent is eléggé lehűlt a levegő, ezért egy itthoni meleg szettet veszek fel,ami egy elnyűtt fekete pólóból, Nash fekete vastag pulcsijából,egy szürke,hosszúszárú melegítőnadrágból áll,mellé a puha mamuszomat veszem fel.A hajamat csak egy rendezetlen kontyba fogom.És késznek nyilvánítom magamat. Lassan lebattyogok az alsó szintre. A nappaliban látom hogy Shawn,Matt,Nash a kanapén, Hunter,Brandon,Aaron, a földön spongyabobot néznek.A konyhába megyek,azzal a céllal hogy reggelit készítseg magamnak,amikor meglátom  Cameront az egyik bárszéken,előremerengve ülni.
Odalépek hozzá és szó nélkül megölelem.Ő is szorosan tartja a derekamat magához.
-Minden rendben van Cam?-motyogom a mellkasába.
-Persze.-suttogja a hajamba.
Picit eltolom magamtól,de csak annyira hogy a szemébe tudjak nézni.
-Tuti?
-Annyjra sajnálom a tegnapit,hogy eltört a csuklód,csak azért mert nem voltam veled.Jobban kellett volna figyelnem rád,rátok.-hadarja
-Nyugodj meg oké? Semmi baj.Én vittem túlzásba az egészet.Nem kellett volna annyit innom.Nem kell hogy folyamatosan engem őrizz tényleg.-mondom kedvesen.
-De hogy nem kell.-mosolyodik el halványan.-Biztos nem haragszol a teganpi miatt?
-Akarom én tudni miket csináltam tegnap éjszaka?-nevetek fel. A fejfájáscsillapító kezdd hatni. Már nem fáj annyira a fejem.
-Nem.-vigyorodik el.
-De nagyon messzire mentem?-kérdezem félve.
-Nem annyira.
-Akkor jó. Éhes vagy? Kérsz valamit?
-Majd csinálok magamnak. Csak ülj le.Nemhiszem hogy a kezeddel bármit is tudnál normálisan csinálni.
-Egy müzlit csak eltudok készíteni.-nevetek fel-Amúgy...Hayes merre van?-kérdezem,mert sehol sem láttam Hayst.
-Behívták melóba.-válszolja.Hayes egyébként egy kisboltban árufeltöltő ideiglenesen,amíg diákmunkán van.
-Oh..mindegy.
Kicsit nehézkesen,de elkészítem a reggelimet,megettem és csatlakozok a többiekhez a nappaliba.Mivel a kanapén ülő srácok bevannak takarózva ezért a kanapéval szembe állok,amiért felhődülnek mert nem látnak,felhajtom a pléd lelógó részét,magamra terítem és keresztbe elfekszek Shawn,Matt és Nash ölébe.A fejem Shawn ölében helyezkedik el és simogatni kezdi a hajamat.
-Espinosa...-nyöszörgök.
-Grier?-kérdezi halkan,hogy a többieket ne zavarjuk.
-Meg maszírozod a lábamat?-vigyorgok rá. Előbukkantom a két lábfejemet a pléd alól-Kérlek.
-Arghh...-mérgelődik egy sort,de elkezdi masszírozni. Nagyon jó érzés ahogy nyomkodja a lábfejemet.Középen Nash tart engem,nehogy leguruljak a földre. Egy ideig nézem a srácokkal a mesét,de aztán becsukom a szememet és elbóbiskolok. Arra kelek hogy a telefonon lévő tipikus fényképezőgép hangját hallom,anikor készül a kép. Kinyitom a szememet,majd 7 mosolygós szempárral találom szembe magamat.
-Mit néztek így rám?-kérdezem nyúzottam.
-Semmit.Cukin alszol. Változott a program. Kimegyünk a parkba forgatni.-nem filmet persze,hanem csak simán vine/youtube/musical.ly videókat. Az a kedvenc helyünk ezekre az alkalmakra.
-Tőlem aztán.-Ülök fel a kanapén, de feltűnt hogy csak Hunter fekszik mellettem. Oké,ez fura. Gyorsan felmegyek instára ahol mi fogad?
Ez:

@camerondallas:😋Édes tündér mackókáim de szeretlek titeket!🤗😇 @hopegrier @hunterrowland

Erre csak mérges fejet vágva nézek a fénykép feltöltőjére,de nem igazán megy. Egy csomó ilyen sunyi kép kint van mimdenki oldalán mindenkiről. Meg lehet szokni.😋
-Nagyon megtisztelő hogy kiraktál.
-Amúgy valamit beszéltél álmodba, de nem lehetett érteni.-mondja Matt.
-Haggyad. Én ezzel alszok minden este.-mondja Nash.
-Most arra akartok célozni hogy beszéleg álmomba?
-Igen.
-És eddig miért nem szóltál róla nekem Nash?
-Nemtudom. Reggelre mindig elfelejtem mondani.-von vállat.
-Hát jó. De ha valami félreérthetőt mondok,reklamációt nem fogadok el.-enelem fel védekezésképpen a kezemet.
Erre minkenki elkezd nevetni. Hunter is felkelt,csak kómásan néz körbe. Majd Nash és én felmegyünk elkészülni, felöltözni. Egy egyszerű szettett választottam:

És indultunk a parkba.

Sziasztok! Ne haragudjatok hogy eltűntem! Remélem tetszett ez a rész, ha igen jelezzétek egy szavazattal!😍
Legyen szép napotok!
Pusza😍