You Know Me. /Magcon FF.😍/

Chapter 20

Október 13.Csütörtök
Reggel szokásosan a kedvenc énekesem csodás hangjára keltem,6:30 kor.
A tegnapi találkozó Lexivel nagyon klassz volt. Voltunk a central parkban,találtunk egy nagyon hangulatos kis gyors éttermet,ahol elég kevés az emberek száma és nyugodtan lehet beszélgetni. Rengeteg dolgot megtudtunk a másikról,és kiderült hogy elég sok mindenben hasonlítunk,persze vannak különböző dolgaink,mégis nagyon jól el tudunk beszélgetni kínos csend nélkül.Azt hiszem megtaláltam a legjobb barátnőmet Brent húga,Lexi személyében.
Éppen mosolyogva emlékeztem vissza a tegnapra,amikor Michael Clifford hangja visszahozott a valóságba.
Nash pont ekkor lépett be a szobába.
-Jó reggelt-köszöntem
-Jobbat.-felelte.
-Mi a baj?
-Semmit nem tudtam aludni az éjszaka.És most hulla vagyok.
-Az szar.-jelentettem ki.-Én remekül aludtam. És Brenttel álmodtam.
-Mi?-kapta fel a fejét.-Miért?
Bejön?-kérdezte én meg csak lesütöttem a szemem.-Miért nem mondtad?
-Nemtudom.Úgy tűnt nem annyira bírjátok.-húztam a szám
-Az elején nem volt valami szimpi. De már megszoktam hogy velünk lóg.A többieknek sincs semmi baja vele.Kivéve persze Huntert.
-Mi baja van vele?
-Semmi.-válaszolta
-Naaaaaa-nyaggattam
-Tényleg nem lényeg.Készülődj.-adta ki a parancsot.
-Igen is uram.-emeltem a középső és a mutató ujjam a honlokomhoz és mintha a katona jelezte volna hogy 'vette' imitáltam a kézjelzést nevetve.
-Jó-nevette el magát.
Szóval neki álltam készülődni. Mai szettem:
-fehér póló
-piros fekete kockás ing
-farmer dzseki
-fekete farmernadrág
-adidas cipő
- és egy 'Not Yours' feliratú sapka.
A hajamat kivasaltam és hagytam hogy a vállamra omoljon.
Sminknek csak szempillaspirált,egy ajakszínező labellot,és némi korrektort használtam. A táskám egy fekete fehér Vans a hátizsák.
És kész lettem.
-Kész vagyok.-álltam a fiúk elé,akik persze már rég készen voltak és rám vártak.
-Na végre.-sóhajtottak  fel
-Apáék?-kérdeztem
-Elmentek hamarabb.
-Oh...oké.
-Indulhatunk?-kérdezte Hayes
-Igen.-Nem.-válszoltunk egyszerre az ikremmel.
-Nash? Most te is?
-Bocs már. A táskám az emeleten van.-röhögött fel.
Kevés idő után sikerült elindulnunk a suliba.
Ahogy beértünk az osztályba láttam hogy mindenki a könyvet bújja,vagy a füzetet,és furcsának találtam mert csak doga előtt szokás ezt csinálni ami azt jelenti hogy ma......DOLGOZATOT ÍRUNK FRANCIÁBÓL???Tudni illik a francia a legutáltabb tantárgy a reál tárgyak után a számomra. Eddig is épp hogy átengedtek a tanárok egy gyenge hármassal vagy kettessel évvégén.És nem igazán emlékszek arra a mondatára  a tanárnak amikor bejelenti hogy dolgozatot írunk. Valószínű épp aludtam....
-Hope! Köztünk vagy?-kérdezték rögve Cameronék.-Nagyon elsápadtál.
-Dogát írunk franciából!
-Tudjuk.-válszolták azok akik a 11B osztályba járnak.
-De én nem tudtam! És luxus említeni hogy esetleg...talán íratni fog?-akadtam ki.
-Nyugi már.
-De nem! Nem tanultam és szart se tudok! Nem is értem ezt a kibaszott anyagot!Meg fogok bukni aztán nem engednek 12.be ,itt fogok rohadni még egy vagy kitudja hány évig csak azért mert mi kaptuk a világ legrosszabb francia szakos tanárát,aki nem elég hogy nem bír engem,nem is foglalkozik azzal hogy ha valaki nem érti az anyagot akkor annak elmagyarázná és..... -folytattam volna de Hunter hirtelen megölelt és belém folytatta a szót.Mivel a fejem a mellkasának nyomódott nem is tudtam volna beszélni,ezért csak
kifújtam a levegőt,amit a monológom alatt akaratlanul tartottam vissza.
Majd elengedett és nyugtatóan rámmosolygott.
-Figyelj én jó vagyok franciából.-szólalt meg az eddig a többiekkel társalgó Brandon.-amint ki kapjátok a kérdéseket írd fel valahova azokat és kéreckedj ki a WC-re,ahol ott fogok várni és megmondom a válaszokat.
-Megtennéd??-nézek rá nagy kutyaszemekkel.
-Persze. Egy idő után a nagy kék kutyaszemeidnek sem tudnék ellenállni,nem lenne más választásom.-nevetett fel.
-Köszi.-most pedig hálásan pillantottam rá.
-Akkor ezen az emeleten lévő lány WC-be-nevetett fel kínosan-találkozunk.
-Rendi.-mondtam és megöleltem.
Ahogy ezt a beszélgetés befejeződött,éppen becsengettek,rajtam pedig eluralkodott a pánik. És mondhatjátok hogy csak egy dolgozat és hogy mit parázol erre Ennyit...én akkor is izgulok,nehogy valami rossz történjen.Ha tudtam volna hogy mi lesz a következménye....
Tehát becsengettek,mindenki helyet foglalt.A tanár belépkedett fehér A4es lapokkal a kezében,majd mindenki elé lerakott egyet.
Gyorsan,feltűnésmentesen leírtam egy kis lapra a kérdésekek,majd jelentkeztem.
-Tanárnő!-szólítottam meg illedelmesen,majd amint felém nézett a pápa szemei mögül folytattam- Kimehetnék mosdóba? Nagyon rosszul lettem.-kérdeztem majd egy kelletlen bólintás után kiiszkoltam Brandonhoz.Lazán a mosdókagylóhoz támaszkodva telefonozott.
-itt vannak.-nyújtottam oda neki a papírt.-siess.
-Jó. -majd elkezdte írni a válaszokat. A felénél megakadt.
-Miaz? Írd már!-sürgettem
-Ezt nemtudom!Nem jut eszembe.
-A francba már...akkor a többit írd.
-Hope.
-Hm?
-Chill.
-Írjad már.
Majd pár perc elteltével kinyílt az ajtó és az osztály strébere lépett be.
-Jobban vagy?
-Persze. Visszamehetsz.-feleltem nem éppen kedvesen.
-Nem. A tanár mondta hogy nézzelek meg,mert elég sok ideig kint vagy, én meg végeztem a dolgozattal.
-Már?-döbbentem le.
-Aha.Ő ki?És mit csinál?-mutatott Brandon fele.
-segítek neki a dolgozatban. Most írom a válaszokat neki.-mondta Brandon fel sem nézve,lazán.
Bazdmeg,Brandon.
-De hisz ez csalás!-kiáltott fel Lily.
-Öhm...Nem! Nem csalunk,mi csak....mi....csak....éppen itt járt az egyik csajjal...én meg ugye rosszul lettem és itt találkoztunk.
-Az előbb mondta hogy segít neked!
-Hogy segíthentne?Egy tizedikes hogy tudhatná a tizenegyedikes tananyagot?-kérdeztem enyhén idegesen.
-Ha okos. És talán hallottam óra előtt a beszélgetéseteket.
-Ne mondd el a tanárnak.-néztem rá ijedten.
-Miért ne mondanám el?
-Alap hogy nem köpjük be a másikat.
-Majd meglátom.Most pedig menj órára-nézett Brandonra.-Mi meg vissza megyünk dolgozatot írni.
-Nem mondhatod meg mit csináljunk-jelentette ki Hunter tesója határozottan.
-Hát jó. De akkor ne én legyek a hibás ha kapsz némi büntetést...-mondta sóhajtva és visszarohant az osztályba.
Ez tényleg az osztály strébre volt?Mintha megváltozott volna...
-Mi a...-kezdtem,de Brandon félbe szakított.
-Itt vannak a válszok-nyomta a kezembe a papirt.-Igyekezz.
-Köszi-mondtam és megöleltem gyorsan,majd rohantam az osztályba.
-Jobban van?-kérdezte a tanár amikor beléptem.
-Igen..-feleltem.
-Akkor hajrá hajrá! A te időd megy el!-figyelmeztetett.
Nashra pillantottam,aki éppen a tolla végét rágta.Körbenéztem a terembe,és szinte mindenki a lapja fölé görnyedve körmölt,kivéve Brentet,akivel találkozott a tekintetem.Összeráncolta a szemöldökét,és kérdőn nézett rám.Ő lemaradt a kis megbeszélésről,mert még nem volt bent a terembe.És csak rámosolyogtam és elkezdtem leírni a Brandon által írt válaszokat a lehető legfeltűnésmentesebben.

Sziasztok!😘
Remélem tetszett! Ha igen,
nyomj egy ⭐-ot!🤗