You Know Me. /Magcon FF.😍/

Chapter 19

Október 12.Szerda
-Mi történt?-kérdezem szapora lélegzetvétellel.
-Fogalmam sincs. Összevissza rúgdostad a takarót,Skylint lelökted,sikoltoztál és sírtál. Fura volt. Mit álmodtál ami ennyire kikészített?-kérdezte
-Nem fontos. Mennyi az idő?
-Reggel 6.
-Nash?
-Itt vagyok.-pattant oda aggodalmasan.
-Hol voltál este?
-Skylinn felügyeleti jogát szereztem meg apának.Hayes,apa és Cameron segítségével.-válaszolta boldogan.
-He?-ráncoltam a szemöldökömet és visszahuppantam az ágyamba.-
-Majd elmondom. Igyál egy kávét.
-Adj koffeint. Sokat.-kértem.
-Tessék.-nyújtotta oda nekem Cam a bögrémet.
-Kösz.-vettem el tőle és kortyoltam a reggeli italomból.
-Felöltözöl,sminkelsz,aztán elmegyünk a Freddy's be és ott mindent elmondunk,onnan pedig suliba.
-Ok.
Így hát kénytelen voltam kikelni a puha ágyamból,és felöltözni. A mai outfitem egy fehér pólóból,egy szürke szakadt farmerből,egy fekete fehér kockás ingből és egy farmerdzsekiből állt a fekete Vans cipőmmel. Az úton egyfolytába sürgettem a fiúkat hogy mondják el azonnal, de nem mondták. Párszor beboxoltam a gipszemmel a vállukba,ami miatt nyafogni kezdtek. Amúgy a gipsz a kezemen elég szokatlan még,de kezdem megszokni. Nem fáj,viszont nagyon nagyon viszket.Szinte mindenki aláírta a gipszemet az osztályból és a barátaim akikkel jóba vagyok más évfolyamokról is.Már alig van rajta hely.
Beértünk a kávézóba elfoglaltuk a szokásos helyünket és megrendeldtük a szokásos italokak,én még Lexivel is beszéltem pár szót a délutánival kapcsolatban.
-Na?-néztem Camre és Nashra kíváncsian.
-Amikor este anya elkarta vinni Skylinnt, és veszekedett mindenkivel én ezt felvettem hangrögzítőre,és akkor,az éjszaka közepén elindultunk keresni egy ügyvédet,aki sürgősen intézkedne az ügy érdekében.Találtunk egyet,Brooklynban és ő vállalta. Telefonált egy csomó mindenkinek és a végén eltudta intézni hogy Sky felügyeleti joga apa kezében legyen.És anya ellen szólnak a bizonyítékok,értelem szerűen. Történt még pár dolog,de ennyi a lényege az egész estének.-fejezte be.
-Engem meg felhívott este,kérte hogy menjek vele.-mondta Cam.
-Én nekem miért nem szóltatok?-kérdeztem.
-Nemtudom.-felelte Nash.Kössz.
-Mielőtt elfelejtem!-kiált fel Cameron.-Mit is álmodtál?-húzta fel az egyik szemöldökét amolyan 'mostmindentelkellmondanodvagynemtudommilesz' nézéssel.
-Semmi érdekeset.-vontam meg a vállam kelletlenül. Mostmár felesleges lenne elmondanom.
-Mondd már-nyaggattak
-Ahhj...-sóhajtottam.És elmondtam nekik az álmomat. Minden részletet elmondtam,amire emlémszek.
-Ez mostmár nem történhet meg.-nyugtattak meg.
-Tudom.
-Volt a csajnak barátja?-húzta Cameron perverz vigyorra a száját.
-Honnan tudjam?-röhögtem fel.
-Há' mittom' én!-adta azt a nagyon kúltúrált választ.
A suliba vezető út alatt Nash és Cameron beavatott még pár apróbb részletbe az estével kapcsolatban. Mint kiderült,anya még nem értesült az újdonságról,és kíváncsi vagyok a fejére,amikor megtudja.Biztos nagyon mérges lesz.

A suliba beérve köszöntünk az ismerősöknek, és megcéloztuk az osztálytermet.Kémiával kezdünk, amiből szart sem értek, de komolyan.Erre bejelenti a tanár hogy röpdolgozatot írunk.Juhé....
Örülök,ha összekaparok egy kettest.
Következett egy irodalom,tesi,ének,egy biológia és egy angol.Mind nagyon unalmasan telt.Majd elmentem edzésre,amíg a többiek hazamentek vagy ők is elmentek fociedzésre. Én egy óra után szabadultam.Mivel nem volt ki hazavigyen,elindultam a buszmegállóba.Pár méterrel előtte jártam,amikor láttam hogy akkor gurul be a busz. Elkezdtem rohanni,mint az őrült, szerencsémre a sofőr volt olyan kedves hogy megvárta,míg felszenvedem magam. A baj ott kezdődött hogy nem találtam a bérletemet,szóval elkezdtem turkálni a táskámba,majd amikor megtaláltam és felmutattam,elindultam az utastér felé,de beleakad a sporttáskám pántja az egyik emberke kezébe.Sűrű bocsánatkérések közepette hallgattam az emberek anyázását,amiért miattam nem indul tovább a busz és nem fognak kapni jó cuccokat a piacon vagy éppen lekésnek egy nagyon fontos színházi darabot.
A megfelelő megállóban lenyomorogtam a buszról, fellélegeztem és elindultam haza.Érdekes módon otthon találtam mind két szülőmet,a változatosság kedvéért veszekedve.Nash,Hayes,Cameron,Hunter,Shawn,Brent a szobánkba telepedett le.Páran az én ágyamat is elfoglalták. Brent puszta látványától gyorsabban ver a szívem,mint az átlag. Ma is lélegzetelállítóan nézett ki,egy sima fekete Trasher pulcsiban,egy szürke farmerban,Vans cipőben,a haja kócosan,össze-vissza állt a feje tetején,a szeme amikor meglátott,mintha felragyogott volna,vagy nem is tudom.
-Sziasztook-köszöntem,majd ledobtam a sporttáskámat a sulistáskámmal együtt a földre és bedőltem az ágyamba,egyenesen rá Shawn,és Cameron lábára.-auu.-nyögtem fel
-Sziaa-köszöntek.
-Valaki eldob a Freddy'sbe?-kértem
-Miért?
-Találkozóm van Lexivel. 4kor végez.-néztem az órámra,ami 15:32 mutatott.-Valaki?
-Én szivesen elviszlek.-ajánlotta fel Brent.
-Ezer köszi. Indulhatunk?-kérdeztem,mert nem akartam elkésni.
-Persze.-állt fel és elkezdte összeszedni a cuccait.
-Te tényleg elhitted hogy most ti elindultok?-sóhajtotta szórakozottan Hayes.
-Ezt hogy érted?-kérdezte összezavarodva Brent.
-Csak ülj le szépen.
-Még megigazítom a sminkemet oké?-kérdeztem.
-Persze-válszolta
A lehető leggyorsabban kiválsztottam egy új outfitet,ami egy bordó pulcsiból,egy fekete farmernadrágból,és a szokásos Vans cipőmből állt. A sminkemet sikeresen megigazítottam.Fújtam magamra a kedvenc parfümömből,és kiléptem a fürdőből.
-Kész vagyok-jelentettem ki.
-Akkor siethetnénk.-közölte Brent.-Négy óra nulla öt.-magyarázta meg.
-Mi?-estem pánikba.-Siess mááár!
-Megyek már!-felelte pontosan úgy,mint aki nagyon jót derül rajtam.-Sziasztok!-köszönt hátra a fiúknak.
-Halii!-ordibtam én is vissza,miközben a kabátomat vettem szenvedtem fel.
Brent kocsija a garázsunk előtt parkolt,egy fekete Range rover. Ha beülsz,tipikus Brent illat kering,amit én kifejezetten szeretem.
15 perc múlva megérkeztünk a kávézó elé,ahol én sietősen kiszálltam és rohantam be,Brent csak szépen lassan,kiszállt,és besétált.
Lexi a sarokban lévő boxban ült egyedül,és éppen telefonozott. Sietve odamentem hozzá.
-Szia! Ne haragudj hogy ennyit késtem! Edzésem volt és még hazamentem,majd ott kicsit elszaladt az idő,és Brent sikeresen dugóba került.....-lihegtem bosszúsan
-Azért nem én tehetek róla hogy dugóba keveredtünk.-állt meg mögöttem az említett személy.
-Semmi baj.-mosolygott kedvesen a lány.
-Na én nem zavarok,jó csajos délutánt nektek.-köszönt el Lexi bátyja tőlünk.
-Csá-köszönt el Lexi.
-Szia-mondtam sóhajtva és néztem ahogyan kisétál a kávézóból majd megáll az üveg előtt és ír valamit telefonon valakinek.
-Hahóó!Föld hívja Hope-t!-legyezgette a kezét arcom előtt Lexi.
-Igen?Kit hív?-néztem rá.
-Mindegy-nevetett.
-Mégegyszer ne haragudj higy ennyit késtem.-néztem rá bűnbánó arccal.
-Tényleg semmi baj!-nyugtatott meg.-Menjünk valahova.Egész nap itt poshadok.!
-Rendben!-nevettem.
Így hát jókat nevetve és beszélgetve elindultunk a Central Parkba.

Sziasztok!
Remélem tetszett ez a rész! Ha igen nyomj egy ⭐-ot,és írd meg commentbe a véleményedet!😇