Chapter 11

1.2K 48 0
                                    

Október 10.Hétfő
Reggel az ébresztőórám csörömpölésére keltem.Matattam egy ideig csukott szemmel a telefonomat keresve,hogy elhallgattassam, ami pár perc múlva sikerült is.Tovább élveztem a jó meleg ágyam által nyújtott kényeztetést, egészen addig amíg Nash meg nem dobott egy díszpárnával,ami a fejemen landolt.

-Hagyjál már-nyöszörgök a párnámba.

-Kelj fel!Elfogunk késni!-mondta

-Ahjj.-sóhajtok lemondóan és felülök az ágyamban.Megnézem a telefonomon az időt. 06:15.-Miért keltünk fel ilyen hamar?-kérdeztem arra utalva hogy csak 15 perccel később szoktunk, --legalább is én-- felkelni.

-Ma elmegyünk valahova suli előtt. Jön még Hunter és Brandon is.-mondja, majd felkel és a gardróbhoz lép és előszed egy fehér V kivágású pólót, egy fekete farmert, illetve még egy iskolalogóval ellátott kapucnis,cipzáros felsőt.

Én is követem a példáját, és előszedem a tegnap Skylinnal kikészített ruhát, had legyen boldog.

Én is követem a példáját, és előszedem a tegnap Skylinnal kikészített ruhát, had legyen boldog

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

-Nekem mindegy. Megyek a fürdőbe.-jelentem ki

-Menj.-röhögi el magát.

Miután felöltöztem, fogat arcot mostam, sminkeltem és bepakoltam a hétfői órarendnek megfelelő tankönyveket, elindultam a földszintre megnézni Skylint.

A földszinten van apáék szobája,Skylin szobája, illetve egy vendégszoba és fürdőszoba.Az emeleten pedig a mi szobánk fürdőszobával,Hayes szobája,még egy vendégszoba és fürdőszoba.

Leérve láttam hogy csak apa tartózkodik a lakásban rajtunk kívül.Éppen a nappaliban lomolt valamit.Anyának szokás szerint korán el kellett mennie, gondolom.

Halkan bekopogtam a húgom szobáján, és benyitottam.Teljes sötétség fogadott, és egy halkan szuszogó kislány.Lassan egy kicsit elhúztam a redőnyt és kinyitottam az ablakot, majd az ágy mellé leguggoltam és elkezdtem simogatni Skylin arcát. Nagyon aranyosan aludt.

-Skylin....ébredj-suttogtam neki.Lassan nyitogatni kezdte a szemét, majd ahogy megjátott felragyogott az arca, minden álmosság kiment a szeméből. A nyakamba borult és csak ölelt.

-Szia!-köszöntött csilingelő hangján.-Nem kapok csokit-szontyolodott el az öltözékemet látva.

-Ezt ki mondta?Kapsz csokit-nevetek fel-délután hozok neked, jó?

-Ühüm!-hevesen bólogatni kezdett.-Felöltözök.

-Rendben.Csinálok reggelit.-nyomtam puszit a hajába.

Kimentem a konyhába, ahol apa ült öltönyben, felöltözve az egyik bárszéken és a reggeli kávéját iszogatva merengett előre.

-Jó reggelt-köszöntem neki, mire felém kapta a fejét

You Know Me. /Magcon FF.😍/Onde histórias criam vida. Descubra agora