Veled vagy ellened?

▪️1▪️

6:30
Ismét csörög. Bármennyire szeretném, nem romlik el az ébresztőórám egyik napról a másikra. Minden este, amikor lefekszem, azt kívánom, bár ne csapna zajt másnap reggel a szokott időpontban.

Nincs időm gondolkodni, lustálkodni, azonnal fel kell kelnem. Szokásos reggeli fél órás tornám elvégzése után, ami 50 felülésből, valamint futásból áll a futópadon, a fürdőbe indultam, ahol gyorsan lezuhanyoztam. Naponta háromszor szoktam zuhanyozni, legalább. Először is a reggeli edzés után, aztán délután, amint hazaérek a suliból, majd este alvás előtt. A gardrób szobámban állva, törölközőbe csavarva azon gondolkodtam, mit is vegyek fel ma. Még süt a nap, viszont lehet érezni az őszi, hűvösebb szellőket is.
Rápillantottam faliórámra, és sietősen magamra húztam fekete szaggatott farmeremet, valamint egy vállnélküli piros felsőt aztán a tükör előtt ültem 7:20-ig. Hajamat egyszerűen csak megfésültem és lófarokba igazítottam, szempillámat áthúztam néhányszor a spirállal, valamint egy kis púderrel spékeltem meg napi sminkemet. Hibátlan arcomnak nincs szüksége vakolásra, ellentétben 2 legjobb barátommal, akik edzés helyett sminkeléssel töltik reggeleiket. Én, ha akarnék se tudnék több időt tölteni a tükör előtt, ugyanis edzés nélkül azonnal felszaladna rám néhány kiló felesleg. Így viszont, hogy reggel és este is fél órát edzem, nyugodtan ehetek egész nap, amit szeretnék.

A lépcsőn lefelé haladva égett szag csapta meg orrom, ezért leraktam táskámat és telefomomat a nappaliba, és kíváncsian lestem be a konyhába. Egy izmos, mindössze egy boxer alsóban táncoló férfival, helyesbítve a hátával találtam szembe magam. Halkan mögé lopóztam, és nevetve hátára ugrottam.
-Mi a ... -ugrott fel ijedten Tom, majd néhányszor körbefodult velem és nevetve lerakott a hűtő mellett.
-Jó reggelt. Turmix a hűtőben, szendvics a pulton. Kávé mindjárt kész. -sorolta a szükséges dolgokat, amiket minden reggel elkészít nekem. Soha nem értettem azokat az embereket, akik panaszkodtak, milyen rossz, hogy van egy testvérük. Én egyenesen imádom a bátyámat. A sok rossz, amit átéltünk, összehozott minket. Amikor elveszítettük először az apánkat,  majd nemsokkal később anyánkat is, csak mi maradtunk egymásnak, na meg persze a nagybátyánk, aki azóta is velünk él, legalábbis papíron. 8 előtt 20 perccel felhúztam cipőmet, elpakoltam a kajámat és turmixomat, valamint magamra kaptam bőrkabátomat. Már csak várnom kell, hogy megérkezzen barátom, aki minden reggel elvisz engem, legjobb barátnőimet és az ő legjobb haverját a suliba.
-Legyen szép napod, baba. -puszilta meg homlokomat 2 harapás piritós kenyér között Tom.
-Neked is. És vigyázz magadra! -húztam magamhoz szorosan. Minden reggel úgy köszönünk el egymástól, mintha többé nem találkoznánk. Életünk során már megtanultuk, hogy nem tudhatjuk előre kivel mi fog történni aznap.

Egy rövid és egy hosszú dudaszó után felkaptam táskámat és rohantam a házunk előtt álló fekete sportkocsiba.
-Szia cica. -üdvözölt egy csókkal a kormánynál ülő barátom.
-Szia Márk. -viszonoztam csókját, majd bekötöttem magam és csendben indultunk Peti házához. Mint mindig, ma reggel is ott álltak mindhárman, ránk várva. Mikor beszálltak, a kínos csend eltűnt, egymás szavába vágva beszélgettünk, nevettünk. Az iskola előtt leparkolva ismét minden szem ránk szegeződött. Az elmúlt 3 évben már megszoktam, hogy bámulnak, hiszen túlzás nélkül, én vagyok a legmenőbb csaj a suliban. Tavaly év végén pedig összejöttem Márkkal, aki a legmenőbb pasi mindenki szerint. Mindenki, kivéve persze engem. Hónapokig hajtott rám, míg végül kényszerből, de igent mondtam neki. A hírnevemnek jót tett, a suli nagyrésze szerint pedig mi vagyunk a #perfectcouple. A focicsapat kapitány, és a szurkolók kapitánya. A családja dúsgazdag, ahogy mi is. Hát mi ez, ha nem tökéletes? Sajnos ez csak a látszat, igazából soha nem fogom még csak kedvelni sem Márkot, ahogy ő sem engem. Ezt megbeszéltük, amikor szörnyen romantikus módon felkért, hogy legyek a barátnője.

*
-Mégegyszer köszönök mindent, jól éreztem magam. -igazgattam idegesen szoknyám alját, a házunk előtt állva. Indulni készültem, de lágyan kezem után nyúlt.
-Várj, Zoé,  kérlek. -fordított maga felé. - Már régóta szeretnék kérdezni valamit, de nem tudtam, hogy tegyem fel. Szóval egyszerűen csak túlesek rajta. Lennél a baránőm? -nézett a szemembe idegesen. Hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, hiszen nem számítottam rá egyáltalán. Ez a második "randink" volt, és azt gondoltam, egyáltalán nem működik a dolog köztünk. Nem tudtunk beszélgetni, nem volt téma, és udvarias 3 puszin kívül még csak a kezünk sem ért össze ezidáig.
-Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni. Figyelj, tudom, hogy ez abszolút őrültség, de apám valamiért ragaszkodik hozzá, hogy veled járjak. Félre ne érts, nekem se lenne ellenemre, mert kurva jó csaj vagy, de mégsem érzem azt, amit kéne. De apámnak sem akarok csalódást okozni... -magyarázkodott zavartan. Szóval az apja ötlete volt ez az egész? Az apja a rendőrfőkapitány a városban, talán a nagybátyámmal üzletel? Akkor talán jobban járok, ha beleegyezek...
-Jó. Rendben. Igen. -mosolyogtam rá biztatóan. -Közöljük a "rajongókkal"? -vettem elő telefonomat nevetve.
-Mindenképp. -húzott magához, és puszit nyomott arcomra, miközben elkészítettem a képet.
*

Hát, így történt az, hogy Hegyes Márk barátnője lettem, néhány hónappal ezelőtt...

Sziasztok, jó reggelt. 💗
Köszönöm a visszajelzéseket, nagyon jól esett, hogy ennyien kíváncsiak vagytok újabb történetemre. Ezért is siettem annyira publikálni, fogadjátok szeretettel. 💚
Az első rész kissé visszafogottabb, amolyan bevezető, de azért remélem, hogy tetszik nektek. Kérlek ne felejtsetek el valamilyen nyomot hagyni magatok után, hisz az alapján tudom, tetszett-e. Örömmel fogadok pozitív és negatív véleményt egyaránt.
Szép napot mindenkinek ! 💞