Veled vagy ellened?

▪️3▪️

-Mi a jó büdös francról beszélsz, bazdmeg? Ki a te menyasszonyod? -hangom még számomra is idegenként hallatszott, bár a vártnál magabiztosabban csengett.
-Nyugodj le, kérlek. Ne haragudj, nem akartam, hogy ezt így tudd meg. -fogta meg kezemet Benedek. Úgy éreztem, az életemnek vége. Nem lehet, hogy ez az ember a vőlegényem. Nem, ez lehetetlen. Mi történik itt?!
-Én most inkább elmegyek. Kérlek, engedj el. -húztam ki kezemet az ő kezéből. Családom két férfi tagja ijedten figyelte a történéseket, valamint megbánást véltem felfedezni pillantásukban.
-Legalább hallgass meg, Zoé. Kérlek. -könyörgött az előttem álló férfi. Nagy nehezen, de beleegyeztem, hogy elmagyarázzák a helyzetet.
A tágas előtér után egy még nagyobb nappaliba érkeztünk, ami összeköttetésben állt az ebédlővel. A helység közepén egy legalább 10 személyes asztal várt minket, fehér terítővel, valamint fekete étkészlettel. Benedek a fő helyre vezetett engem, kihúzta a székem, majd helyet foglalt jobb oldalamon. Nem csak én lepődtem meg ezen, de úgy láttam Tomiék is. Én még soha életemben nem ültem az asztalfőnél, ott ugyanis mindig a legnagyobb hatalmú ember foglal helyet. Bátyám, és nagybátyám a bal oldalamon foglaltak helyet, majd néhány perc kínos csend után 3 pincérnő jelent meg az egyik ajtó irányából. A tálcákon finomabbnál finomabb ételek voltak, én viszont nem voltam éhes.
-Zoé, kérlek te szedj először. -tolta elém az egyik tálcát Benedek. Megráztam fejem, és lefordítottam tekintetem. Szörnyen érzem magam, egy falat sem menne le torkomon.
-Szóval nem kérsz sajttal töltött gombát, párolt zöldségekkel? -kérdezte nevetve a jobbomon ülő férfi. Erre már felnéztem, és megbizonyosodtam arról, hogy valóban kedvenc ételeim terültek el az előttem lévő asztalon. 
-Na jó, talán megkóstolom. -mondtam büszkén, miközben szedtem magamnak a finomságokból. A körülöttem ülő férfiak megvárták, míg én elkezdek enni, csak utána szedtek maguknak. Bevallom, amennyire nem tetszett ez az egész helyzet, ezt mégiscsak élveztem egy kicsit. Akárhányszor leraktam a villám, ők is befejezték az evést, ezért szinte minden falat után ittam egy korty vizet.
-Baba, látom élvezed, de mi lenne, ha nem szórakoznál velünk? -tette le sóhajtva evőeszközét ismét nagybátyám.
-Robi. Több tiszteletet a menyasszonyomnak. -nézett rá idegesen Benedek.
-Khm. Több tiszteletet a nagybátyámnak. -pillantottam rá azonnal, majd befejeztem az evést.

Egy halk "bocsánat" után intett a pincéreinek, hogy elvihetik az ételt, majd megkérdezte, hogy jöhet-e a desszert. Nemlegesen megráztam fejem, amikor is a pincérek helyett egy idegen, negyvenes férfi lépett be az ajtón. Mindenki egyszerre állt fel, kivéve persze engem, mert én soha nem voltam az az engedelmes pincsikutya, mint a többiek. Egyébként sem tudtam, hogy ki ő.
-Kerekes Zoé, ugye? -lépett egyenesen elém, mire kelletlenül felálltam.
-Varga Zoltán. -nyújtotta felém jobb kezét, majd mikor kinyújtottam enyémet, ő kézcsókkal folytatta a bemutatkozást.
-Apád jó barátom volt, tudod? Igazán nagyra nőttél, legutóbbi találkozásunk óta. -nézett végig rajtam, majd kezét derekamra helyezve egy ajtó felé indultunk. -Ti maradtok. -jelentette ki, aztán ismét felém fordult. -Neked pedig elmondom, hogy miről is van szó. Úgy látom az a tökfilkó fiam még erre sem képes...
Hát persze, kiköpött Benedek. És ő legalább kedves velem... Azt mondta, legutóbbi találkozásunk óta? Talán ezért volt ismerős Benedek, mert az apjával találkoztam régen?

Egyik szoba után a másikba mentünk, míg végül egy teraszon találtam magam. A férfi levette zakóját, majd vállamra terítette és egy nagy hintaágy felé mutatott. Helyet foglaltam, ő pedig követett engem.
-Nem fogok kertelni, a hír igaz. Nemsokára hozzá kell menned a fiamhoz. Na de miért? Biztosan ez az első kérdés, ami eszedbe jutott. Amikor még nem születtél meg, apádnak volt egy nagyon jó barátja, egyben üzlettársa. Nevezzük őt most F-nek. F átverte az apádat egy hatalmas biznisz után, majd odáig fajult a dolog, hogy meg akarta ölni őt. Tudod, akkoriban elég nagy bandám volt, természetesen a segítségére siettem. A banda örökre eltűnt, ha érted mire gondolok. Hála nekem. Ezek után együtt kezdtünk el dolgozni, és a pénzt, ami F biznisze után befolyt, egy közös számlára helyeztük el. Úgy terveztük, ha neki lesz egy gyermeke, és nekem is, akkor elosztjuk köztetek. Ez csak akkor lehetséges, ha összeházasodtok. A következő kérdésed nyilván az, hogy mi szükség volt erre. F bandájának nagyrészét elintéztük, viszont maradt belőlük néhány. Ha megtudják, hogy a legnagyobb klánok, azaz ti és mi egyesülünk, akkor elhagyják nemcsak a várost, az egész országot is. Ha jól gondolom, arra is kíváncsi vagy, miért nem a bátyád érintett ebben. Nos, nekem egyetlen fiam van, az pedig nem lehetséges, hogy a bátyádat vegye feleségül. Van még kérdésed? -fejezte be végül a hosszú beszédet.
-Ö... igazából még egyet sem tettem fel. -nevettem fel kínosan.
-Valóban. -bólintott, majd nadrágzsebébe nyúlt, ahonnan telefonját vette elő. -Mennem kell, kérlek bocsáss meg nekem.  Ideküldöm a többieket, ha bármi kérdésed lenne, hívj bátran. Nemsokára küldök egy smst neked. -állt fel mellőlem, ezért én is ezt tettem.
-A kabátja... -vettem le a vállamat takaró anyagot.
-Ó, megfeledkeztem róla. De te nem fogsz megfázni, kedves? -vette fel zakóját.
-Nem, dehogy. Nem vagyok cukorból, nem olvadok el egy kis hűvös levegőtől. -nyújtóztam kissé, ugyanis elzsibbadtam a sok üldögéléstől.
-Örülök, hogy végre megismertelek, Zoé. Remélem minél előbb újra találkozunk. -nyújtotta kezét felém ismét.
-Én is örülök, uram. -viszonoztam kézfogását.
-Bármennyire is imponál egy nő szájából az uram megnevezés, arra kérlek, tegezz. -csókolta meg újra kezemet, majd intett és bement a házba.
Úgy döntöttem, körbe nézek picit ezen az udvaron, ugyanis fejemben ezerféle kérdés kavargott.
A teraszt elhagyva egy óriási medence fogadott, mellette egy fedett kis ház, az mellett jakuzzi, valamint egy sportpálya is elterült. Mennyire lehetnek gazdagok ezek az emberek? Nem élvezhettem sokáig a csendes sétát, ugyanis megjelent életem 3 férfija, azaz bátyám, nagybátyám, és leendő férjem is.
-Azt mondta  édesapám, hogy mindent elmondott neked. Egy valamiről azonban még beszélnünk kell. Szakítanod kell Márkkal, még ma. -jelentette ki határozottan, majd egy szivart szájába véve helyet foglalt a teraszon.

Meghoztam a 3. részt, remélem elnyeri tetszéseteket. Szép napot mindenkinek! 💝