Marvel {Egypercesek} • 2018 - 2020 •

~Steve x Reader~

Remélem tetszeni fog nektek. Ez az első amit írtam. 😊
(T/N)= te neved.
(Gy/N)=gyereked neve. (Lány)

Az anyaság a legjobb dolog a világon. Tényleg? Mindennap ugyan azt csinálod. Fel kelsz és ha még magad mellett találod a férjed (aki nem más, mint Amerika Kapitány) akkor egy kicsit megkönnyebbülsz, hogy a mai teendők egy része nem a te válladat nyomja. A következő felöltöztetni a kislányod majd megetetni, elmosogatni, főzni, mosni, takarítani, boltba menni és minden mást intézni. Így megy sorba a napirended + még a kicsivel is foglalkozol. Fárasztó, mint a mai napod is.
Nem magadtól keltél fel a nyugtató álmodból. (Gy/N) ugrált melletted, hogy kelj fel. Kinyitottad a szemed és elszomorodtál, hogy Steve nincs melletted.
-Anya! Anya kelj fel!-ugrált tovább a kislányod. Minden erődet össze szedve felültél az ágyban és egy mosolygós kislány arccal találtad szemben magad. El mosolyodtál annak ellenére, hogy szemeid alatt hatalmas karikák húzódnak, fáradt vagy és legszívesebben az egész napot át aludnád. Ezért is döntöttél úgy, hogy ma csak főzöl és meg próbálsz pihenni.
Már a konyhában ügyeskedted a reggelit amikor a lányodra rá jött az ordibálás. Megijedtél a kezedet megvágtad térdedet pedig beütötted a konyha szekrénybe. Ezzel nem foglalkozva beszaladtál a szobában ahol megkönnyebbülve fújtál ki egy nagy adag levegőt. (Gy/N) csak mesét néz. 10 perc elteltével meg reggeliztettek és neki láttál a mosogatásnak. Szétnéztél, hogy miért van ilyen csend. A szoba ajtóban megálltál mosolyogva, hogy a kislányod milyen édesen alszik. Ki mentél a nappaliba és levetetted magadat a fotelre. Elgondolkoztál, hogy Stevevel milyen rég voltatok kettesben vagy, hogy milyen rég csókolóztatok. Nem az a gyors csók hanem a lassú és szenvedélyes. Mikor legelsőnek megismerted akkor az utcán feküdt véres Amerika kapitányos ruhában. A kocsidba tuszkoltad és a lakásodra vitted, hogy segíts rajta. Egy csomoszór meg hálálta és minden lépésedet követte utána. Rá három hónapra össze jötettek majd, így tovább. Házaság, gyerek..
Steve nagyon sokat dolgozik, így alig van melletted. Megfordul a fejedben, hogy lehet már nem is szeret. Könnycseppek gördültek le az arcodon. Nem érdekelt csak kiadtál magadból mindent. Ezt a folyamatot ajtó csapódás szakította meg. Két perc után a férjed sétált be hozzád. Meglepődtél hisz ilyenkor még jóval korán van, hogy haza jöjjön. Reflexből az arcodhoz kaptál, hogy letöröld a könnyeidet. Steve furcsállva ült le melléd.
-Mi a baj?-szinte suttogva kérdezte. Rá se néztél csak magad elé bámulva válaszoltál.
-Semmi.
Hirtelen fel álltál és elindultál a szobátok felé.
-Hova mész?-kérdezet utánad sietve.
-Csak lefekszem egy kicsit ha már (Gy/N) elaludt. Legalább addig én is tudok egy kis ideig aludni.-felelted az ágyra fekve. Hasadon feküdtél kezeid melletted pihentek még az egyik lábadat felhúztad a másikat pedig kinyújtottad.
-Nem tudok segíteni ha nem mondod el mi a baj.-mászot föléd és ágyékát neki nyomta a hátsódnak.
-Pihenni szeretnék.-válaszoltad csukott szemmel. Azt érezted, mintha beszippantana az ágy. Szemeidet egyáltalán nem tudtad kinyit, tisztára, mintha ólomból lettek volna.
-(T/N).-mondta kicsit akaratosabban. Kinyitottad a szemeid és egy picit ideges voltál miért nem tudsz piheni. A hátadra fordultál közben Steve végig feletted támaszkodva figyelt téged.
-Csak le vagyok fáradva. Mindennap mosok, főzők, takarítok.(Gy/N)-ra/re vigyázok. Számlát intézek vásárolok és..és már nem is tudom mikor éreztelek utoljára közel magamhoz téged. Teljesen eltávolodtunk egymástól. -hadartad el gyorsan az egészet. -Aludhatok egy kicsit?-néztél újra Steve szemébe egy 5 perc néma csend után. Ő csak bólintott és lemászott rólad. Nagyot sóhajtva helyezkedtél el újra és merültél álomba.

***
Arra keltél fel, hogy valaki a nyakadat csókolgatta és a combodat meg a derekadat simogatta. Kinyitottad a szemed majd Stevere néztél aki nem hagyta abba a cselekedetét. Hátadra fordultál, így közelebb engedted magadhoz.
-Mit művelsz?-mosolyodtál el.
-Talán nem tetszik?-kérdezte abba hagyva az egészet és rád nézett.
-De, de nem lehet. Bármikor megláthat minket (Gy/N). -felelted szomorúan. Steve csak rád mosolygót majd újra bele kezdet. A nyakadtól haladt a melledig közben a kezével simogatta az oldalad. Egy pillanatra megfeledkezve mindenről elmélyültél és egy jóleső sóhaj hagyta el a szádat. Steve a nadrágod gombjához nyúlt amikor észhez tértél és a keze után kaptál.
-Mi az?-nézett rád ijedten.
-Semmi csak..csak mi lesz..
-(Gy/N)-t elvittem a keresztanyukájához. Nyugi már. Ketten vagyunk. Élvezd ki.-vágott a szavadba és lágyan megcsókolt. Mellesleg Wanda keresztanyukának fantasztikus. Keze újra a nadrágod gombját birizgálta amire belemosolyogtál a csókotokba.

***
Zihálva feküdtetek egymás mellett meztelenül. Egy kis idő után Steve újra csókolgatni kezdte a nyakad mire felkuncogtál.
-Nem volt elég?-kérdezted pimaszul.
-Nem tudok be telni vele.-válaszolt majd megcsókolt. Minden pillanatát élvezted majd elváltatok egymástól.
-Figyelj ha valami baj van szólsz nekem rendben?-kérdezte nagyon komolyan amire csak bólintottál.
-Ezt többet kéne csinálnunk.-nevetett fel.
-A végen (Gy/N) Wanda agyára fog menni. -nevettél fel te is.
-Nem fontos mindig hozzá vinni. Ott van Nat, Bucky...-nem mondta végig mert újra megcsókolt. Mikor elváltatok egymás szemébe néztetek és ki mondtátok azt a szót amit már rég hallottatok egymástól.
-Szeretlek.-nyom egy puszit a szádra.
-Én is szeretlek.-mondod kicsit kipirulva és mosolyogva.