Éppen a Toronyba tartasz vissza, mivel bevásárolni voltál. Mindenki kívánságát kielégíted, ha vissza mentél. Valaki sört kért vagy csoki, de a te szerelmed csak szilvát kért nyalánkságnak. Csak mosolyogva emlékezzel vissza az egy órával történt eseményre. Mikor csillogó szemmel rád nézett és, mint egy kisgyerek, úgy kérte, hogy neki szilvát vigyél. Ezt az emléket szépen elzártad, hogy máskor is mosolyt csaljon az arcodra. Bucky és te elég nehezen, de végül össze jöttetek. Körülbelül két és fél éve, hogy együtt vagytok. Igaz, nehéz Bucky-val, de túlságosan szereted ahhoz, hogy e-problémák miatt ne legyél vele. Mindig segítesz neki még ha nem is akarja néha elfogadni.
Belépve a Toronyba, beszállsz a liftbe és felfelé veszed az irányt a nappaliba. Közben végig mosolyogsz, mint a vad alma. Mikor a lift kinyílik az arcodról egyből letörlődik a mosoly. Az egész hely fel van forgatva. Néhány ablak kitörve a polcok, bútorok felborítva a csapat pedig megdöbbenve és letaszítva figyelik egymást. Belépsz, a kezedből egyből hagyod kicsúszni a szatyrot és a csapat elé lépsz.
-Mi a fene történt?-kérded megdöbbenve.
-Bucky.-mondja Steve, mire a szíved kihagy egy ütemet.
-Mi van Bucky-val?-kérded remegő hangon.
-A kis barátocskád egyszer csak bekattant és meg akart minket ölni.-sétál el melletted Stark.
-Ahogy a Fekete özvegy is.-jön elő Thor.
-Nem volt tiszta az elméjük. Mintha irányították volna őket.-mondja a Maximoff lány.
-De....ha még is, akkor ki?-kérded leülve az egyik székre. Kicsit rosszul ért a hirtelen sok információ.
-Nem tudjuk..
-De tudjuk.-szakítja félbe Banner a kapitányt. Erre a megszólalásra mindenki felfigyelt. -Rajtam is volt egy ilyen kütyü. Még mielőtt össze ültünk volna, azelőtt találtam meg magamon. Leszedtem, azt hittem csak valami az én laboromból. Körülbelül ezzel irányították őket.-mutatta fel a kezében lévő kis kütyüt. Oda sétáltál mellé és elvetted tőle.
-Hogyan lehet leállítani?-kérdezed miközben alaposan megnézed.
-Bemértem milyen gépről is futtatják és azt, hogy ezt a kis kütyüt....-és aztán számotokra ismeretlen nyelven kezdet elbeszélni.
-Bruce.-szólsz neki mire rád kapja a tekintetét.-A mi nyelvünkön.
-A géphez kell jutnom, ha már harminc méterre vagyok tőle, akkor már tudom deaktiválni.-sorolja Banner.
-Induljunk.-mondod és már indulnál is mikor Tony elkapja a karod.
-Azt se tudjuk milyen nagy az épület és, hogy hányan vannak, te meg csak, úgy oda akarsz menni?-kérdi felháborodva.
-Natasha és Bucky bajban van. Meg kell mentenünk őket, ez a dolgunk, nem? Indulás.-mondod keményen majd kirántod a karod a szorításából.***
Az épület hatalmas bár nem hiszitek, hogy sokan lennének bent, de még, így is beljebb kell menetek, hogy a kis kütyüket leállítsátok. Közben Bartont is értesítették, aki egyből csatlakozott hozzátok.
-Mindenki tudja, mi a dolga. Mehetünk.-mondja a Kapitány és elindultok befelé. Már első körben két őrt ütött ki a Kapitány. Beljebb vetétek az irányt, hogy Banner eltudja intézni az egész dolgot. A folyosók homályos, sötétségben tündököltek, melyet a lámpák nagyon halvány fénye világított meg. Átlagos gyár épületnek látszik minden hogy. Senki nem gondolná, hogy itt lenne valami bázis. Viszont téged most nem is ez érdekelt hanem, hogy Bucky újra veled legyen. Eleget irányították és most újra átéli. Nem elég, hogy rémálmai vannak a HYDRA miatt most újra megtörténnik vele. Most azt kívánod bárcsak veled történne őt pedig bárcsak békén hagynák. Akármi rossz történik Bucky-val az épp ugyan úgy fáj neked, mint neki.
-Itt jó.-szólal meg Bruce, mire a Kapitány int neked, hogy a jobb oldalon húzódó folyosón nézz végig. Bólintva mész arra a folyosóra, amit kiadtak neked. Kezed a fegyveren és mereven nézel, minden felé. Hirtelen a folyosó végén neki löknek a falnak. Felnézel és Bucky-val találod szemben magad. Nem eszméltél még fel ezért majdnem benyeltél egy ütést tőle.
-Bucky. Én vagyok az.-próbálsz beszélni hozzá hátha felismer téged, de nem. Egyből neked támad te pedig próbálsz elhajolgatni az ütések elől, viszont egy elől nem sikerült. Fém karjával az oldaladba ütött ami miatt összeestél, de egyből felálltál. Igaz az a pont isszonyúan fáj, de meg kell mentened Bucky-t. Előre szaladtál és teljes erőből neki mentél a térdeddel, mire félig hanyat vágódott a padlón, de azonnal lefogtad a kezeddel és az egyik lábaddal a fém karját a másik lábaddal pedig-nem annyira erősen- a torkához térdeltél. Nem érdekelt, hogy közben a másik kezével lila foltokat hagy a bőrrödön a lényeg az volt, hogy Bucky térjen vissza. Bucky nyakánál megpillantottál valamit, ami ismerős volt. A kütyü volt az. Nagy nehezen, de leszedted róla, mire fájdalmasan felkiáltott. Abba hagyta az ütögetést és a plafonnon logó lámpát kezdte el figyelni. Arcára zavarodottság ütőt ki mikor rád nézet. Elengedted, így felült és csak nézett maga elé.
-(T/N)?-kérdezi mikor rád néz. Rá mosolyogsz és megöleled majd a fülébe súttogsz.
-Vettem neked szilvát.
Bucky homlok ráncolva, de a nyakadba puszil és magához présel.
أنت تقرأ
Marvel {Egypercesek} • 2018 - 2020 •
أدب الهواةMert mér' ne? Sok ilyen kis történet van a fejemben és gondoltam leírom. Ezen kivül híreket és képeket is fogok hozni nektek. Olvas bele!