Marvel {Egypercesek} • 2018 - 2020 •

•Loki Laufeyson•

-Meg védem attól, hogy ki nyírják, helyre pakolom, egyenesbe hozom neki az életét és erre ez a hála? Ez, hogy le lép?- dobom le magam a kanapémra a szőke Asgardi mellé.
-Ugyan Kiara. Azért vagy kiadva mert fülig szerelmes vagy Lokiba. -nevetett Thor.
-Ez nem igaz.-durcáztam be.
-De. A bizonyos estétek óta másabb vagy. Élet vidámabb. Hidd el, Loki vissza fog jönni. -állt fel a kanapéról.
-Egy pillanat! Te tudod hol van!
Rám nézett ijedten.
-Mi? Én? Ên nem!
-De. Furcsáltam a sok látogatásod és bíztatásod, de most rá jöttem. Tudod hol van ezért is jársz ide ezért is mondogatod minden alkalommal, hogy vissza fog jönni!-csendbe burkolóztunk. -Nem akar látni?
-El sem hiszed, hogy mennyire akar téged.
-Akkor miért nem jön? Miért tűnik el előlem?-néztem rá könnyes szemmel.
-Tudod mit? Gyere. -mondta és elindult én pedig utána. Az utcán Thor magához húzott és meg pörgette a Mjölnirt és repültünk. Sikítani kezdtem még le nem tett.
-Ezt ne csináld, soha többet!-rivaltam rá. Körül néztem és ahol álltunk egy mező helyezkedett mellette pedig egy erdő. Az erdővel szemben pedig egy gyönyörű faház. Elindultunk annak az irányába. A fa ház előtt Thor megállt és rám nézett.
-Menj be. -mondta. Bólintottam és félve elindultam. Nyikorogva nyílt a bejárati ajtó amin beléptem. Belül egészen modern ez a ház. Az elő szobában álltam. Nem mertem tovább menni, nem tudom miért. Valami vissza tartott.
-Újra meg látogatsz testvér?-hallottam meg egy ismerős hangot. Léptek zaja csendült fel ami egyre jobban közeledett felém. Aztán megpillantottam. Hosszú fekete haja a vállára volt omólva, átlagos földi ruhában volt és az oldalát fogta. Több helyen is be volt kötve.
-Kiara?-nézett rám a hatalmas smaragdzöld szemeivel. Mindig is elvesztem a szemeiben. -Thor hozott ide?-kérdezte kissé mérgesen.
-El tűntél, Loki.-mondtam csalódottan.
-Volt okom rá.
-Tudhatom?-kérdeztem. Sóhajtott egyet majd ki nyújtotta felém a kezét. Én bele csúsztattam a sajátom. Loki lágy csókót lehelt rá majd össze kulcsolta a kezünket és bevezetett a szobába. Leültünk az ágyra viszont a kezemet nem engedte el.
-Volt egy feladatunk vagyis inkább Thornak engem pedig meg kért rá. Még én sem tudom miért segítettem neki. Szereztem pár sebet és nem akartam, hogy így láss. Nem akarom, hogy mellettem legyél.-a szavai mélyen értek engem.
-Miért?-ennyit tudtam mondani.
-Mert velejéig romlott vagyok, te pedig nem. Nem tenném tönkre az életed.
Nem szóltam semmit viszont a könnyeim megállíthatatlanul folytak.
-Ne csináld ez Loki. Kérlek!-néztem rá.
-Te mit választanál Kiara az én helyemben?
-Veled maradnék.-sutogtam. Loki lenézett a földre és egy ideig csendben voltunk.
-Francba!-mondta és felemelte a fejét majd megcsókolt. Istenem, hogy mennyire jól csókol. Óvatosan ledöntött az ágyra és cirógatni kezdte az oldalam. Csókjaival lejebb haladt a nyakamhoz. -Meg őritesz, ugye tudod?-sutogta a bőrömre. Loki megfogta a felsőm alját és levette rólam. Csillogó tekintettel nézett végig rajtam, mint aki ki van éhezve. Újra a nyakamat kezdte csókolni és egyre lejjebb haladt, a mellem között le a hasam aljáig. Egy pillanatra becsuktam a szemem az élvezettől és mire kinyitottam már Lokin se volt felső. Látam a bekötözött oldalát amin óvatosan végig húztam az ujjam.
-Talán nem kéne..
-Ne mond ezt!-szakított félbe. Lágyan megcsókolt majd valaki kopogot. Az ajtó felé néztünk ahol Thor állt. Loki rám simult ezzel védve, hogy ne lásson engem a testvére.
-Ohhh. -mondta lefagyva.-Kiara indulni kéne.
-Loki ne dobj el magadtól! Enged, hogy maradjak.-néztem rá könnyes szemmel. Adott egy lágy puszit a homlomra majd rá nézett a testvérére.
-Viszlát Thor!-mondta Loki.
-De..
-Viszlát Thor!-szakította félbe. Thor végül beadta a derekát és el ment. -Hol tartottunk?-nézett rám mosolyogva és valóságos gyorsasággal húzta le rólam a nadrágom.
-Szeretlek Loki.-csúszot ki a számon.
-Mit mondtál?-nézett rám. Nem válaszoltam neki.-Mond mégegyszer.
-Szeretlek. -mondtam zavartan. Loki megcsókolt majd rám nézett.
-Szeretlek. -mondta. El sem hiszem, hogy ki mondta. Csodálkozásból fel eszmélve folytattuk amit abba hagytunk.