I'm Here [BEFEJEZETT]

Ötvenhatodik

Loki fájdalmasan nyögések közepette fogta az ágyékát, jómagam riadt szemekkel néztem a karba tett kezekkel álló milliomost. Nem sugallt semmi jót, néha hallottam őt mikor Pepperrel beszéltem és nem igazán volt jó véleménnyel rólam, vagy arról, hogy Loki párja vagyok. Unottan legyintett.

- Gyertek, mindenki a kertbe van. - fordult sarkon és eltűnt a lengő ajtón. Lokira néztem, a szám elé kapta a kezemet.

- Úristen! Ne haragudj. - kúsztam oda és először az jutott eszembe, hogy segítek enyhíteni neki, de rögtön elvetettem a gondolatot. Inkább átkaroltam a derekát.

- Nem szándékos volt, nem akartam bántani a kicsi Lokit. - meresztettem rá szomorú szemeket. Nagyokat szuszogott, majd kihúzta magát és megnyugtató mosolyt küldött felém. 

- Elmúlik. - ingatta a fejét, majd még mindig fogva az ágyékát felkelt és kiegyenesedett. Apró fintorba torzult az arca, de hamar rendezte vonásait. Felkeltem én is, megigazítottam a ruhámat és a hajamat.

- Megölöm Starkot. - fújtatott, mint valami veszett bika. Halkan felkuncogtam, hozzá bújtam és puszit nyomtam az arcára. Mindig is imádtam a vörös arcát amikor eltervezi, hogy ő bizony fel fog akasztani valakit. Kezdek talán tényleg elfajulni, túl sokat lógok Lokival. 

- Hagyd. Csak ma. - meresztettem rá kiskutya szemeket. Felvonta a szemöldökét.

- Ez beszokott válni? - érdeklődött gúnyosan, mire fejen pöcköltem.

- Igen és ilyenkor a pasik a barátnőjüknek megtenni mindent. - fontam össze magam előtt a karjaimat. Felkacagott.

- De ők nem istenek, én meg nem hódolok be neked. - kapta el a derekamat, csókot nyomott a homlokomra és lágyan húzni kezdett kifelé. Vigyorogtam, mint a vadalma, Loki rettentően aranyosan bánt velem a szavai ellenére, voltaképp sokkal jobban bejött így, mint nyálas ficsúrként az álmomba. Loki még akkor se vette le a derekamról a kezét mikor kiléptünk a kis teraszra, ahol pár darab piknik asztal helyezkedett el, ezek egyikén foglaltak helyett a Bosszúállók, elegáns ruhában. A szám elé kaptam a kezemet, hogy fel ne sikítsak, no meg el ne süllyedjek Tony Stark tekintete alatt. Peppert is megtaláltam, egyszerű kék ruhában díszelgett, mikor ő is észre vett megindult felém mosolyogva.

- Atya ég, Pepper, ez valami csodálatos lett! - öleltem magamhoz a vékony lányt. Édesen felkacagott.

- Ugyan, semmiség. De finom ételeket főz! - fenyegetett meg szórakozottan és elhúzódott tőlem. A többiekre néztem, meglepő módon mindenki előtt volt egy pohár, már épp kérdezni akartam, hogy honnan szerezték mikor Pepper a kezembe is nyomott kettőt. Meglepetten pislogtam.

- Ühm, köszi. - mosolyodtam el zavartan és Lokinak nyújtottam az egyiket. Elhúzta a száját, de elfogadta. 

- Luanna, ugye készültél beszéddel? - érdeklődött Pepper. A szívem kihagyott egy ütemet, mint mikor kiskoromban elcsentem egyszer a csokoládét és anyáék pont akkor jöttek haza így lebuktam. Egy hétig ülni se tudtam. Pepper láthatta rajtam, hogy nem kezdek el kutatni sehol egy jegyzet után, arca gondterhelt lett. Elszégyelltem magamat, Pepper mindent megadott nekem én meg egy nyamvadt beszéddel nem készültem. Mosolyt varázsoltam az arcomra.

- Persze, hogy van. - bólintottam remélhetőleg határozottan. Megkönnyebbülten sóhajtott.

- Rendben akkor kérlek mond el. - lépegetett vissza Tonyhoz. Megköszörültem a torkomat.

- Egy pillanat, csak kimegyek a mosdóba... Lokival. Sietek. - vettem el Lokitól az italt, egy asztalra tettem és behúztam az épületbe.

- Védekezzetek, nehogy kis istenek szaladgáljanak itt később! - szólt utánunk Tony gúnyosan, az egyik rész felkacagott, Pepper és Thor pedig leszólták ezért. Nem foglalkoztam vele, Lokit a női mosdóba behúztam és bezártam magam után az ajtót.

- Önző dög vagyok! - temettem a tenyerembe az arcomat és a padlóra roskadtam. Loki unottan sóhajtott, megfogta erősen a karomat és felrángatott. Bosszúsan nézett a szemembe, egy pillanatra tényleg megijedtem tőle. 

- Azért húztál be, hogy nyavajogj? Ne légy már a kelleténél is szánalmasabb, Luanna! Szedd össze magadat és gondolj ki egy beszédet. - dörrent rám. Behúztam a nyakamat, esetlenül néztem fel rá, tekintetem könnyes lett. Annyira nem esett most jól, hogy ilyen durva velem. Csak egy pici kedves biztatást akartam tőle hallani, nem a lecseszését.

- Miért nem tudod cukin elmondani ezeket? - kérdeztem szomorúan. Égnek emelte a szemeit, sóhajtott és a kezei közé fogta az arcomat. Mélyen a szemembe nézett, tekintete bársonyos volt, szinte éreztem, hogy végig simítja az arcom minden egyes szegletét. 

- Azért, mert abból nem tanulsz. Lu. Egyszer mondom el neked, többet nem. - tűrt félre egy tincset az arcomból - Jót akarok neked. Az, hogy így közlöm, az más dolog, de igyekszem segíteni neked, szóval szedd össze magad, találj ki valamit és nyűgözd le azt a seggfej Tonyt, hogy büszke legyek a barátnőmre. 

Szavai a szívemig hatoltak, őszintén tényleg nem hittem, hogy egy picit is képes a kedvemért aranyos lenni, de valahol magamban sejtettem, hogy kérni fog, ezért valamit. De nem bántam, hálásan csókoltam meg. Magához húzott, megszorongatott, majd elengedett és a fülem mögé igazított egy tincset.  

- 2 perced van, addig én is elmegyek a mosdóba. - tolt arrébb és kiment, egyedül hagyva a gondolataimmal, de most már nem kezdtem el pánikolni, hogy nem tudok semmit, mély levegőt vettem és végig gondoltam miről is akarok beszélni. 

Mire Loki visszaért, harcra kész voltam, határozottan karoltam belé. Az udvar felé indultunk, egy pillanatra csókot nyomott a nyakamra.

- Ez az én, midgardim. - tért vissza a játékosság a hangjába ami engem is mosolygásra késztetett. Való igaz, Loki életmentő szavaitól visszatértem, kihúztam magamat amikor észre vettem a többieket. Thoron és Pepperön kívül elutasítóan néztek Lokira, de nem érdekelt, abban a pillanatban csak elakartam mondani, hogy túl legyünk rajta és Loki karjaiba bújhassak utána. Felvettem a két pezsgős poharat, az egyiket Loki kezébe nyomtam, majd vigyorogva a Bosszúállók felé fordultam.

- Köszönöm az anyagi támogatást Peppernek és Tonynak, noha tudom, hogy nem szívlelsz Loki miatt, de attól függetlenül hálás vagyok amiért esélyt adtatok, hogy valóra váltsam az álmaimat. Néhányan nem ismertek és én is csak hírből titeket, de nagy örömömre szolgálna ha az első főztömet, amit holnap fogok bemutatni mindenkinek, ti kóstolnátok meg elsőnek! Persze, aki alkoholt akar inni, azt is kiszolgálom pár ütős koktéllal. - kacsintottam Thorra, aki felnevetett - A többieknek pedig köszönöm, hogy eljöttek. A Laufey's-ra! - emeltem fel a poharamat, mire mindenki halvány mosollyal, de megismételte a mozdulatomat, majd belekortyoltak. Loki lehajolt a fülemhez, lehelete finoman végig cirógatta a nyakam vonalát.

- Így kell a földbe döngölni valakit, úri asszony módjára. - nyomott csókot a fülem tövére, majd kiegyenesedett és ivott tovább, mint ha mi sem történt volna. Csak somolyogtam az orrom alatt.