Fáraó macskája

1

Az úrnőm sokat mesélt anyámról, de nem mintha ismerte volna. 9 évvel ezelőtt anyámnál beindult a szülés. Nem tudom, hogy hová tarthatott, de a homokvihar miatt Basztet egyik templomába menekült. A templomba áldozati tárgyak és ételek voltak. A fáklyák is égtek még, nem rég mehettek el. Anyám, hasát fogva imádkozott az istennőnek, hogy a gyermeke élje túl a szülést. Néhány óra múlva, véres vajódás után megszülettem. Anyám sírva fogta véres testem és hálálkodott az istennőnek, míg én csak sírtam és sírtam.

 Anyám végül elvérzet és meghalt, utolsó kívánsága az volt, hogy Basztet úrnő vigyázzon rám. Nos, ebből könnyen kitalálható, hogy az istennő megsajnált minket és teljesítette kívánságát. Anyám helyett anyám volt és egyben istennőm. 

Az emberek világában nevelkedtem. Basztet istennővel csak este találkoztam, amikor elhagytam a templomot, hogy kolduljak a közeli városba. Az úrnő szerint huncut csecsemő voltam, bár mindig tudtam a határ. Sosem bántottam az alattvalóit, sőt követtem őket mint egy kutya a gazdáját. ersze idő után rámtaláltak a papok és egy árvaházba dugtak, ezért is járkálok csak este a templomhoz. Nem szerettem az árvaházba lenni. Élettelen egy hely volt. Mindenki csak a túlélésre ment. Egyeseket kiküldtek koldulni,hogy a pénzt odaadják a felnőtteknek. Nos, lényegében ennyi. 9 évesen  járom az utcákat, árnyékba megbújva várva az alkalmat, hogy lecsapjak azokra akik megérdemlik.