Fáraó macskája

34

Elegem van!!!!!! Ha tovább kell hallgatnom a szolgálólányokat és Amana vihogó hangját, akkor a falat fogom kaparni. Elgémberedett végtagjaimat nyújtogatva mentem a szobámba, ahol két nagymacska hevesen birkózott.

-Na mi a vita tárgya Emna?

A tigrisek anyja az asztal lábánál feküdt és unottan csóválta a farkát.

-Neveletlen kölykök! Kaptunk a szolgálóktól húst, de Wasilla megette Zahid ebédét is.

-Falánk egy lány, meg kell hagyni.

-Grr. Fáradnak tűnsz. Nehéz az esküvői előkészületek?

-El sem tudod képzelni!

 Fáradtan dőltem a tigrisanyára, aki szórakozott horkantásokba kezdett.

-Ne neves ki! 

Egymáshoz dörgölőzve aludtunk el a felnőtt gyerekek harcoló zajára.

Aznap este

Kialudtan cseleztem ki a palota őreit, akik mit sem sejtve őrizték a palotát. Egy köpenybe osontam az árnyak közt, egészen addig, amíg el nem értem a város leghangosabb pontjához. A hatalmas szórakozóhelyen táncoslányok ringatták csípőjüket néhány férfinál, míg az asszonyok és párjuk nevetgélve iszogattak és nézték a szabad táncosokat. Egy szolgának odaadtam a köpenyem, így teljesen felfedtem táncosruhámat. Érmék és csillogó porok fénylettek a ruhámon és a bőrömön. Fátyollal eltakartam az arcomat, hogy ne ismerjenek fel, majd belevetettem magam a táncoló lányok közé. 

-Már ideje volt, hogy ideérj!

Sanaa káprázatos tánccal került mellém, hogy megdorgáljon, mire megpörgettem.

-Itt vagyok nem?! Na, tekerjünk el néhány férfi fejét.

-Ez a beszéd kislány!

Mire eléggé kitáncoltuk magunkat, teljesen leizzadtunk és mindenünk sajgott. Éppen az italomból iszogattam, amikor egy férfi odalépet hozzám és elkezdet fogdosni.

-Hé! Mégis hogy mered?!

Már emeltem a poharam, hogy fejbe vágjam, de amikor megfordultam döbbenten vettem észre, hogy valaki már kezelésbe vette a nyúlkáló férfit.

-Nem tanították meg neked, hogy nyilvános helyen nem illik tapizni!

A védelmező ellökte támadómat, egészen a rendfenntartóknak. Amint elintézték az ürgét, a férfi felém fordult.

-Nem értem, hogy egy papnő mégis miért jár egy ilyen helyre?

Amrt látva egy féloldalas mosolyt küldtem felé.

-Követtél?

A kapitány hanyagul megvonta a vállát és a pultnak vettette hátát, majd nézte a tömeget.

-Nem volt dolgom a palotába és kíváncsi is voltam, hogy merre jársz.

-Hmm.

-Meg kell mondani igen hangulatos a hely.

-Ha kell egy kis testmozgás, akkor ide jövök. Szeretek táncolni.

-Azt látom. Amikor harcolsz olyan mintha táncolnál, kecsesen és halálosan harcolsz.

Elismerő szavaira nekidőltem a karjának, miközben én is néztem a tömeget.

-Te is jól táncolsz, bár ez a harcmodorodból nem látszik.

Viccesnek tarthatta, amit mondtam mert hangosan felkacagott. Még sosem hallottam nevetni és most hogy ez megtörtént engem is felvidított.

-Bashirah! Mire vársz még?! Ideje táncolni!

Sanaa, hangjára elkuncogtam magam és eltáncoltam a kapitány mellől.

-Gyere, táncolj velem, Amr.

Lágy kérlelésemre, nem tudott nemet mondani. Megfogta a kinyújtott kezemet és megpörgette.

-Ki nem hagynám, Bashirah.