A reggeli meleg napsütés keltet, na meg persze az alvadt vér szaga. A szülés jól ment, két csodás kölyköt segítettem a világra. Emna teljesen kifáradt, de ez nem is csoda, ugyanis sokáig tartott. Annyira fáradt voltam az este, hogy amint elvégeztem a feladatomat mint bába, elmentem hányni, majd ahogy voltam befeküdtem az ágyba. A fehér lepedők, így bordó és fekete foltokkal van bepiszkolva. Nem törődve mással kimásztam az ágyból és a szobám közepén lévő medencébe dőltem. A hideg víztől teljesen felébredtem. Hangos lélegzetvétellel jöttem a felszínre.
-Istenekre! Ez aztán a frissítő fürdő, hahaha!
Testvéreim álmos pislogással figyeltek, de eszükbe sem jutott volna, hogy esetleg ők is felfrissüljenek. Macskák! Mit vár tőlük az ember?! Addig áztattam magam, míg mindenhol leázott rólam a vér. Mikor már teljesen kiázott a testem, kimásztam a medencéből és a szobám másik végébe sétáltam, hogy megnézzem a kicsiket és anyjukat. Emna álmosan pislogott rám, míg gyermekei éhesen szopiztak.
-Gyönyörűek.
-Köszönök mindent, úrnőm.
A megszólításra grimaszoltam. Kedvesen megsimogattam a fejét és a homlokomat az övéhez nyomtam.
-A testvérem vagy, mindig számíthatsz rám.
Otthagyva testvéreimet a szobámba, elindultam a szobámtól nem messzi fürdőbe, hogy az ottani szolgák előkészítsenek a reggelihez.
-Csinos vagy húgom.
Abida szürke nővérem értő tekintettel bámult, mire én kacsintottam rá és a fátylamat az arcom elé kötöttem.
-Na menjünk! Már vár a nép!
YOU ARE READING
Fáraó macskája
Teen FictionA szüleimet nem ismertem. Azt mondták, hogy az anyám az istennő templomába szült meg, majd meghalt. Az apámról nem tudok semmit. Árvaként nőt fel. Még sem volt egyedül. Az emberek pletykálnak egy nőről, aki Basztet istennő lánya. Szemei világítanak...
