A fájdalom virágai/𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱 /1.könyv/

2.fejezet

Másnap reggel Draco szörnyű fejfájásra ébredt nem volt az a fajta aki bírta az erős piát vagy inkább a mennyiséggel volt gond. Hiszen a földön egy üres üveg hevert a legerősebb Whiskyből amit mindig Nick ivott de ő valahogy sosem rúgott be tőle...

Mikor megpróbált felkelni a feje hasogatni kezdett, és megszédült de utolsó pillanatban megtartotta magát de így is térdre esett.

A kezét elvágta a törött kristály pohár földön heverő darabjai mire hangosan felszisszent.

- A franc essen bele!- káromkodta el magát.

Majd magához hívott egy elsősegély készletet és nekiállt feltakarítani maga után.

Mikor sikeresen eljutott a fürdő szobáig,hogy végre lezuhanyozzon az ablakon kopogó bagoly vissza fordulásra késztette öt.

- Mit akarsz?- kérdezte idegesen a bagolytól majd a fejéhez kapott,hogy a madár nem is tud válaszolni neki.
Ö meg csak magában motyog mint valami főgonosz...
De az folyamatosan kopogott tovább az ablakon.

Mikor Draco megunta a dörömbölést kinyitotta az ablakot és a madár a kezébe ejtette a levelet.

Mikor megfordította az levelet a lélegzete is elállt, majd elhessegette a baglyot,hogy elolvashassa a levelet.
A madár mérgesen huhogott egyet mivel nem kapott jutalmat így bosszúból Draco kezébe csípett majd tovaszáll.

- Ez nem lehet?-suttogta maga elé értetlenül a levelet bámulva és megrázta a kezét így próbálva elűzni a fájdalmat.

A levél ugyanis a híres nemes Harry Pottertől jött.
A gondolatra Draconak a gyomra össze szorult a méregtől.
"Draco! Azt hittem tegnap végre eláshatjuk a csatabárdot de te otthagytál! van ennek valami különösebb oka azon kívül, hogy utálsz?"

Draco gondolatai cikáztak összevissza ugyan miért foglalkozna vele Potter?

A kanapén ülve járt az esze, hogy válaszoljon e vagy sem.

Végül a válaszolás mellet döntött jó ég tudja miért.

" Egy vacsorával kárpótolhatlak hétfőn nálam"

Miután ezt megírta és elküldte a baglyot és bement a háló szobájukba , körül nézett majd elhatározta, máma rendet rak és megpróbálja lezárni a múltat.
De ez sajnos nem ment egykönnyen.
A szobában épp Nick holmijait pakolta mikor egy kis notesz esett ki a nadrág zsebéből.
Draco felvette és kinyitotta.
A lapokon bájital receptek voltak írva az ő kézírásával.
Draco finoman végig húzta a gyöngybetűkön az ujjait mire a könnyei potyogni kezdtek egyenesen a pergamenre.
Nick nagy mestere volt a bájitaloknak.
A nedvesség hatására az írás változni kezdett enyhe sistergő hangot hallatva.
Draco pislogott párat mire felfogta mi is történik a szeme előtt.
Ugyan is a lapon már nem egy bájital recept állt hanem egy kis üzenet neki címezve.
"Draco,ha ezt olvasod sajnos én már nem élek és most ezt azért írom neked,hogy tudd nem hiába haltam meg.Ne légy szomorú biztos találsz helyettem mást akivel boldog lehetsz egyszer még találkozunk.
Csókol szerető férjed."
Draco a levél elolvasása után némán állt és az éjjeli szekrényen lévő mozgó fényképet figyelte ami az esküvőjük napján készült.
Az volt élete legboldogabb napja és pontosan emlékszik Nick leöntötte vörös borral a hófehér öltönyét.
Erre a gondolatra önkéntelenül is elmosolyodott.
Első gondolata az volt,hogy el kéne pakolnia a fényképeket és mindent mi Nickre emlékeztet de a lelke legmélye azt súgta hagyjon mindent a helyén.
A halálában már nem fogja szégyellni őt ezt az egyet megfogadta...

Mikor elpakolt mindent, amihez volt lelki ereje bevetette magát a forró zuhany alá.
Kicsit kitisztult a feje ahogyan a forró víz végig folyt a hátán majd le a fenekekén és izmos lábain.
Vizesen lépett ki a zuhanyzóból és úgy baktatott be a szobájába anyaszült meztelenül.
Amint belépet egy női sikolyt halva magára rántotta az agylepedőt fel sem pillantva.
-Dracoooo!-sikította a nő.
Miután mindenki frászt kapott Draco magára tekerte az ágylepedőt egyúttal egy pár bilincset rántott a földre.
Nem mert fölnézni tudta ki áll előtte.
Halk puffanással ért földet a nő.
-Most örülsz elájult!-szidta le őt egy rekedtes férfi hang amire Draco látványosan össze rezzent a csontjaiban érezte a férfi szavait.
A játékaikról az ágyban megkeletkezett és földön levő bilincset bámulva jutottak eszébe az utolsó együtt töltött éjszaka heves érzelmei.
Szinte érezte magán Nick vágyakozó pillantását és csókjainak vadságát újra átélte, hogy minden érintése után a bőre felforr.
Elnyomott egy halk nyögést az emlékek érzésére.
Majd felemelte a fejét így végre váratlan vendégeire nézzen.