19.fejezet

473 39 5
                                    

Draco és anya felvonultak Draco szobájába és ott foglaltak helyet majd Draco gyorsan kiszórt egy  két varázslatot hogy senki sem zavarhassa meg őket ugyan is Lucius tudott  Nickről de arról már nem ,hogy vissza fog jönni hozzá és ugyan úgy fogja két férfi szerelmet is élvezni és ez Draconak teljesen normális volt hiszen diák évei alatt is ilyen kapcsolatokat ápolt de Lucius menten megbolondult volna.

A mély gondolataiból anyja kínos torok köszörülése rántotta vissza.

- Fiam mielőtt felolvasom tisztázzunk valamit  mikor múltkor mikor  én el voltam utazva apád feltűnően boldogan jött haza és valami örököst emlegetett! Ugye nem csinált semmi butaságot?-kérdezte Narcissa majd  felvonva az egyik szemöldökét és oda sétált a kandallóhoz. 

Draco szobája akkora volt mint egy átlagos mugli méretű lakás külön volt fürdő szobája volt, nappalival és egy akkora francia ággyal amiben hat ember is kényelmesen elfért volna.

Akaratlanul is eszébe jutott , milyen lenne azon az ágyon össze bújni majd egy hatalmasat szeretkezni  Harryvel rajta majd utána be vonulnának a hatalmas fürdőjébe aminek akkora kádja van mint egy kisebb medence.

Majd mintha mi sem történt volna lemennének a családi vacsorához folyamatosan elveszve egymás tekintetében ennék a vacsorájukat.

Sikeresen megint el is kalandozott a gondolati között.

- Alkut kötöttem apámmal, ha kap örököst akkor áldását adja rám és Harryre és ez mindennél többet jelenet. Főleg azon a napon.-motyogta Draco.

- Pontosabban?-tette fel a kérdést Narcissa és az ölébe össze vonta a karjait és mindent mint általában ezt is hatalmas eleganciával tette.

Draco egyetlen egyszer látta szétzuhanva mikor át kellet sétálnia csata téren a Roxforti csata idején és anyja aggódott érte ,hogy át e sétál de csak így élhette a családja túl.

- Nem tudom ,hogyan fogod ezt megoldani egy férfivel az oldaladon! Értsd meg Draco féltelek apád haragjától és nehogy túl nagy árat fizess érte!- sírta kis híján anyja és még be is könnyezett.

Hiába ált a háború rossz oldalán mindig a  fia érdekeit tartotta szeme előtt.

- Nem is tudod mekkora árat fizettem apám áldásáért!- Horkant fel Draco és oldalra pillantott.

Narcissa elnémult és szája elé kapta kezét nehogy el sikítsa magát.

- Csak nem?-hüppögött az anyja és eközben Draco is elnémult és gondolatai közé merült.

-De letettem a megszeghetetlen esküt apámmal!- bukott ki Draco száján és ez akkora kő esett le a szívéről mint mikor elmondta apjának, hogy csak azért nem nősül meg mert igazából férje van.*

*( Írói megjegyzés : Tudom, hogy az eskü tételhez 3 ember(vagy nem pedig eskü utána néztem😂😂) kell de nem tudtam kitalálni ki lehetne a harmadik aki segítene Luciusnak eme ármánykodásában.)

Narcissa elsírta magát hiába is próbálta takarni.

Draco anyja mellé sietett és átölelté azt.

- Hidd el anyám és szeretem Nicket és Harryt is ezen egy eskü nem változtat semmin!- simogatta meg a hátát.

Mikor anyja sírása alább hagyott és már képes volt reálisan gondolkodni mélyen a fia szemébe nézett.

-Hogy gondoltad ezt kivitelezni? És ami még fontosabb Harry tud róla?-Tapintott rá a kényes részre Narcissa.

Draco elnémult.

- Harry nem tud róla az esküről nem, és ez így van jól ,és azt szeretném ha ez így is maradna a többit meg megoldom valahogy!- jelentett ki Draco Malfoy-os  büszkeséggel a hangjában.

-Nem akarom, hogy te is meghalj!- csattant fel anyja és újra helyet foglalt a székben.

Draco-t furcsán kellemetlen érzés kerítette hatalomba de nem figyelt a hangra.

- Felolvasnád?-adta  a kezébe a levelet.

Mikor Narcissa  el kezdte felolvasni a levelet Draco-t magával ragadták az emlékek mikor még minden rendben volt.

Akaratlanul is állandóan az esküvői táncuk jutott eszébe Nickkel, még el is vigyorodott a gondolatra.

A levélben nem volt semmi érdekes csak ,hogy Nicknek hiányzik Draco és várja már ,hogy újra láthassa.

- Nemsokára újra láthatod!-puszilta meg a fia arcát anyja.Mire Draco tetetett  nem tetszéssel eltolta anyját az arcától.

- Igen ha ö  vissza jön minden rendben lesz!- csattant ki a boldogságtól Draco.

-Nem megyünk le ?-kérdezte Anyja majd felkelt a kanapéról.

Draco ki nyitotta az ajtót az anyja előtt majd elindultak lefele a halba.

*

 - Harry!-nyögte Lucius a sokadik csókba.

Harry még mindig a kanapén ült ölében  a másikkal.

Lucius egyre hangosabban nyögött.

- Halkabban!-szólt rá Harry Luciusra és folytatta az ütemes mozgást a másikban.

Be kellet fognia a száját a másiknak aki erre hangosabban nyögött, Harry  hiába nem volt tudatában annak amit tesz azzal viszont tisztában volt, hogy lebukni nem lenne előnyös.

Gondolkodni nem tudott és reálisan sem dönteni csak élvezte amit csinál.

Harry már nagyon a vége felé járt és érezte Lucius sincs messze.

Majd egy két lökés után Lucius elélvezett majd öt követte Harry is.

Harry miután ki húzódott Luciusból még levezetés képen szórakozottan játszott a hosszú szőke tincsekkel.

Egy pillanat alatt megakadt a mozdulat sorban és az agya ahogyan elködösült úgy tisztult is ki egy szempillantás alatt.

Harry felpattant és magára rángatta a nadrágját egy hangos káromkodás közben. 

- Mi a franc történt?-szegezte a pálcáját Luciusra aki még az orgazmus utó hatása alatt állt.

- Miért szerinted mi történt?- tornázta a másik magát ülő helyzetbe és haját igazgatta.

Harry  hitelen haragra gerelyedet és ismét káromkodni kezdett de még vágyakozott a másik után.

- Én ezt nem akartam!-szitkozódott Harry majd idegesen szabad kezével a hajába túrt ami még mindig csatakos volt az izzadságtól. 

- Nekem nem úgy tűnt Potter!- Nevetett fel Lucius gonosz mosollyal az arcán.

-Ti meg mi a jó francot műveltek?- rogyott térdre Draco mikor anyjával együtt leértek a hallba.

Draco arcán a keserűség és a megcsaltság kifejezése jelent meg.

Narcissa is kimeredt tekintettek nézte a kanapén üllő meztelen kócos hajú férjét , és nyugtázta magában ő is ugyan ugyanúgy meg lett csalva mint a fia.

Kár is volna tagadni ami megtörtént az megtörtén minden jel arról árulkodott.

Harry össze volt harapdálva a haja kócos volt a szeme csillogott az élvezettől.

Csak hogy Harry nem önszántából ment bele a dologba . 

Draco annyira sokkot kapott , hogy a földön térdelve csak sírt.

Harry  megrázta a fejét ,hogy tisztábban lásson.

 Oda sétált a poharához és jobban bele szagolt a maradék italba majd Luciusét is megnézte majd csak egyetlen szó hagyta el a száját.

-Amortentia!- üvöltötte Lucius képébe.

Az a mocsok bájitalt itatott Harryvel de , hogy miért az rejtély marad egyenlőre.

- Komolyan ,hogy tehettem ezt velem!- mondta megint a magáét Harry majd a síró Draco-hoz ment felkapta és már ott sem voltak a kúriában.

A fájdalom virágai/𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱 /1.könyv/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora