13.Fejezet(Karácsonyi extra )

648 40 7
                                    


Sziasztok!
Ez egy kis karácsonyi ajándék tőlem nektek.
Előre szolok kicsit sokkoló lehet és lehet sok dolog miértjét nem fogjátok érteni de igérem mindenre fény fog derülni(ne akadjatok ki nagyon)
Jó olvasást 😘😘😘😜😜😜


Miután Draco megint az össze omlás szélén állt és kis híján el is ájult átfutott az agyán az a gondolat,hogy amellett miképpen a férje miatt aggódott nem látta sehol sem Harryt.

Ez csak most fogalmazódott meg benne mivel abban a pillanatban amit megjelent Nick ő elvesztette a józan ítélő képességét is.

Nem gondolt bele abba sem,hogy mi van ha Harry inkább monogám típus.

-Ó Merlin szakállára!- bukott ki Draco szájából.

Majd ismét Az életlen Nick teste felé vette az irányt és nem hitt a saját szemének ugyan is a földön már nem Nick Feküdt.

Draco megtántorodott egy pillanatra majd pislogott párat,hogy tisztában lásson még a saját karjába is bele csípett csak,hogy észhez térítse magát akár csak egy pillanatra is.

Draco elködösült aggyal hopponált Harry házába és kétségbe esetten kereste az emlegetett személyt.

-Harry!- kiáltotta Draco már a könnyeivel küszködve.

Harry a hang hallatára felpattant az ágyából és hang irányába rohant hiszen akármennyire haragudott Dracora az az auror ösztöneit nem tudta kikapcsolni.

Mire odaért Draco már a földön gubbasztott és filmbe illő jelenet volt,hogy előre hátra dülöngélt a térdeit a mellkasához szorítva.

Harry agya rögtön kapcsolt és tudta Darco nem volt annyira kikészülve mikor a férje halál hírét kapta mint most.

De azt is,hogy csak egy rossz szó és Draco még ennél is jobban össze zuhanhat.

- Szia!-guggolt le mellé Harry és finoman megsimogatta a hátát.

Draco ellenkezés nélkül bele simult a másik érintésébe.

- Nem nem nem !- suttogta maga elé Draco majd kissé felengedett így Harry fel tudta állítani és a kanapéra ültetni.

Harry hívott egy takarót és betakarta vele a reszkető Dracot.

- Tudsz beszélni?- kérdezte finoman Harry majd alaposan betakarta a másikat.

Draco annyira sokkos állapotban volt,hogy nem tudott beszélni.

Harry más a körmét tudta volna rágni nem csak a félelemtől,hogy Draconak valami baja esett ami lehet nem testi,hanem mentális és nem tudott mit csinálni vele.

Miután már Draco körül belül 3 órája gubbasztott a kanapéján és nem reagált a külső ingerekre Harry belátta ide bizony erősítés kell.

És tudta is ki segíthet.

__--__--__--__--__

Harry magára hagyta Dracot de a biztonság kedvéért kiszórt egy erős megfigyelő varázslatot és nem is gondolkozva a Melfoly kúriához hopponált.

Mivel nem gondolkozott így éppen a halban borozgató Luciussal találta szembe magát.

- Hát maga mit keres itt?- vonta fel a szemöldökét Lucius és még fejét is felemelte hozzá ha más körülmények lettek volna most valami gúnyos megjegyzés hagyta el volna száját Harrynek de nem   ma ugyanis ha most magára Haragítja Luciust mindennek vége lehet.

-Jó estét magának is! Válthatnék pár szót Narcissaval?- mondta Harry a leg  alázatosabb és tiszteletteljesebb hangján tudta ez az ő gyengéje.

A fájdalom virágai/𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱 /1.könyv/Where stories live. Discover now