11.fejezet

622 36 4
                                    

-Mi az ?-aggódót Draco már az ágyon kiterülve.
Harry megrázta a fejét probálta kiverni a fejéből a képet amin újra és újra átfutott az agya.
Nick ahogy csókolja Draco alvó testét.
Ő undorodott magától mert éppen ö is erre vágyott.
Az istenit él Nick.
-Harry minden rendben?-aggódott Draco mert a másiknak ki maradt még a lélegzet vétele is.
Mély levegőt vett.
-Figyelj Draco... beszélnünk kell.-nyögte Harry.
Draco felpattant az ágyról és egy pillanat alatt befészkelte magát Harry ölébe és figyelmesen nézte a másikat.
-Na?
Harry mély levegőt vett majd bele kezdett.
-Nick él...-bukott ki Harry száján a másik férfi neve.
Draco meg merevedett és levegőt is elfelejtett venni.
Harry át karolt még utoljára mert tudta amint Draco felfogja soha többé nem érhet hozzá.
-Elég ízetlen tréfa...-Köpte Draco.
-Ilyennel soha nem viccelnék...-Mondta Harry egész testében megremegve.
-Komolyan beszélsz?- mondta Draco a könnyeivel küszködve.
-Igen mert tudom ha magam miatt hazudok azt később megbánom,az istenért szeretlek elsős korom óta és nem akarlak elveszíteni!-ordított fel Harry az emlék fájdalmától.
Draco megmerevedett.
-Figyelj Harry én szeretlek de nem úgy mint Nicket.Ő a férjem és a másik felem.Téged is szeretlek és kívánlak.-suttogta Draco maga elé mert ekkor Harry már olyan letargiába esett,hogy nem hallót semmit csak bámult maga elé.
Draco megölelte és kényszerítette a másikat,hogy rá nézzen.
-Köszönöm,hogy elmondtad,és most hol van most?- kérdezte Draco de a levegő köztük szinte fagyos volt.
-Újabb küldetésre küldte a minisztérium,azért játszotta el a halálát mert félt ha tényleg meghal neked így lesz jobb...-mondta gépies hangon Harry.
Draco mérgesen karba fonta a kezét és mérgesen kifújta a levegőt.
-Majd lesz hozzá egy két keresetlen szavam ha vissza jön de addig is...-mondta kéjesen Draco majd Harryt vissza teperte az ágyra és rá mászott.
-Én komolyan nem értelek!-akadt ki Harry Draco ketteségén.
Draco az előbb még sírt most meg kan görcse van...
Draco a fejéhez kapott.
Lehajolt Harry füléhez.
-Említettem már,hogy nem vagyok monogám típus...-nyögte kéjesen a szavakat Draco mire harry ágyéka újra megrándult és Draco élvezettel simult a másik ágyékához.
-Na most mi van Harry!-szolt rá Darco mert Harry meg sem mozdult.
-Biztos vagy benne?-kérdezte óvatosan Harry mert képes lett volna még így is áldozatot hozni.
-Nem lehetek kívánós kedvemben?- kacagta édesen Draco.
Harry lehúzta magához egy csokra.
-Néha nem tudok rajtad ki igazodni...-nyögte Harry egy újabb csókba.
Draco vetkőzni kezdett és Harry csak feküdt élvezte a  látványt.
-Te ruhában maradsz?-Kérdezte Draco már pucéran a bőre makulátlan volt és hófehér.
Draco gondolkodás nélkül elkezdte vetkőztetni Harry aki már ettől is képes lett volna elélvezni.
Draco rá mászott Harry meztelen testére és leteperte öt az ágyra és az ajkai Harry kulcs csontjaira  tapadt ezzel azonnal rá is talált harry legnagyobb gyenge pontjára.
Harry az elvezettől hangosan felnyögött majd elélvezett.
Draco tetetett durvasággal az arcán felült.
-Bocsi,de az az igazság  kibaszott dögös vagy!-suttogta Harry még mindig az ágyra dőlve.
-Tudom...-Hazudta Draco,de minden ellenére nem így érezte anno mikor rájött másságára kis testkép zavara alakult ki és ezt a mai napig nem tudta legyőzni...
-De most te jössz!-mosolyogta sejtelmesen Harry majd maga alá teperte Dracot és a szájával kényeztette a másikat.
Harry egy gyors pillantást  vetett Draco arcára és elégedetten tapasztalta Draco tényleg élvezi a dolgot.
Miután Draco is elélvezett amihez nem kellet sok az ágyon feküdtek le fürödve.

A fájdalom virágai/𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱 /1.könyv/Où les histoires vivent. Découvrez maintenant