A fájdalom virágai/𝔅𝔢𝔣𝔢𝔧𝔢𝔷𝔢𝔱𝔱 /1.könyv/

15.fejezt

Vissza a jelenbe:
Harry Draco egyenletes szuszogására ébredt fel de még csak egy kicsit remegett az emlékektől.
Biztonságosnak gondolta öt ott hagyni ha még alszik és főz addig egy kávét maguknak vagy teát.
Abban a pillanatba,hogy fel kezdett kelni az ágyról Draco karon ragadta és úgy megszorította Harry csuklóját,hogy az azonnal el is kezdett be lilulni.
Hangosan fel is szisszent az erős fájdalom végett.
-Draco eressz el kérlek!-sziszegte Harry és probálta lefejteni a másik kezét a sajátjáról.
-Bocsi csak kicsit be pánikoltam!-lihegte Draco mint aki egy nagyon rossz álomból ébredt fel.
-Semmi baj csak az a fontos,hogy jól vagy!Nem hazudok nagyon meg ijesztett a tegnapi nap és,hogy össze zuhantál aztán itt volt apád...-mondta Harry a monológját de látszót Draco szemén,lejátszódik előtte a tegnapi nap.
-Igen megbékélt apám az identitásommal...-motyogta maga elé Draco mint aki maga sem hiszi el amit mond de ha még az is képtelenség ,hogy az apja ilyet mondjon.
Már a reggeliző asztalnál ültek és a csend mázsás súlyként telepedett rájuk.
Dracon csak egy pizsama alsó volt így az egész felső teste szabad volt.
Tele volt harapásokkal.
Fájt neki minden mozdulat.
-Nézd Draco muszáj vagyok rákérdezni az egészre értsd meg muszáj!-sóhajtott Harry a bögréjét az asztalra letéve.
Draco nem nézett oda csak bólintott.
-Mit keresett ott Monstro és miért vette fel Nick alakját?-kérdezte finoman puhatolózva.
Ekkor emelt csak oda a fejét.
-Biztos hallani akarod a választ mert nem fog tetszeni!-mondt Draco dobolva az ujjaival.
Harry csak csöndben figyelt.
-Annak idején a Roxforti éveink alatt viszonyom volt vele ha nevezhető volt annak.Kihasználtam őt és Kracot is minden formában.Ő szerelmes volt belém de én ezt nem viszonoztam rajta vezettem le a feszültséget és annak a rengeteg dolognak a súlyát ami akkoriban rám nehezedett.
Az esküvőnk napján meg is fenyegetett szóban,hogy egyszer bosszút áll mindenért és sikerült is neki még ha az életébe is került.
De honnan tudta meg a dolgokat és miként szerzett tudomást mindenről.

- De honnan jött Luciusnak,hogy megbékéljen veled ő nem az a fajta aki ilyet csak úgy elfelejt!- ingatta a fejét Harry.

Tudta jól ez csak akkor lehetséges ha Lucius részeg volt vagy nagyon be verhette a fejét.

Majd a mosogató felé vette az irányt.

-Egyességet kötöttünk...-harapta el a mondat végét Draco majd a tarkóját kezdte vakargatni mert érezte ez elég kínos megbeszélniük.

Harry ahogyan vissza fordult azzal a  lendülettel ki is ejtette a kezéből a  kávés bögrét ami hangos csattanással terítette be a padlót szilánkokkal és a maradék kávéval.

- Mi felé egyességet?- nézett kérdőn Harry de nem állt neki a takarításnak inkább vissza ült a konyha székre és csöndben figyelt Draco minden arc rezdülését ezzel próbálva kitalálni a másik gondolatait.

-Fiatalabb koromban állandóan az örökös dolog ami miatt veszekedtünk az a család vérvonalának a fenn tartása mint azt tudod.- mondta kissé lehangoltan Draco.

-Azt addig értem,de mi ezzel most a probléma?- értetlenkedett Harry de mivel már kimondta nem volt vissza út.

- Örökös kell!És te sem és Nick sem vagytok arra képesek,hogy gyereket szüljetek nekem!- mondta kimérten fogalmazta Draco majd az arcát a kezébe temette és kis híján el is sírta magát ugyan is világ életében családról álmodott bár ezt a mai napig tagadja mondván a Malfoyoknak ilyen igényei nincsenek.

Harry volt már nővel de tudta ég és föld a kettő közötti különbség és még ha az élete múlna rajta sem bújna ágyba újra nővel.

De azt viszont gondolta,hogy Draco e téren még tapasztalatlan mivel iskolás évei alatt is csak Krack és Monstro voltak a partnerei.

Harry lassan felállt és Draco mögé sétált és nyakon csókolta.

Draconak ennyi is elég volt,hogy jobb kedve legyen.

-De azért próbálkozni még lehet!- nyögte Draco egy ujjba csókba majd a háló felé vették az irányt.