Üdv mindenkinek!
Megpróbálom rövidre fogni, mert én magam is itt sírok a történetemen. A könnyek csak úgy jönnek, mint Emily-nek.
Ez volt a legelső sztorim, amit elkezdtem és talán a legkedvesebb is és egyben a leghosszabb.
Eleinte nem nagyon olvasta senki és én is többször fel akartam hagyni az írásával, de így utólag örülök, hogy nem hagytam fel vele.
Lorenzo és Emily útja elég döcögősen indult, de a végén révbe értek.
Szívből kívánom minden olvasómnak, hogy találjatok az életben valakit vagy valamit aki, ami örömet okozz, ha még valaki nem találta meg persze xD
Végül pedig lehet, hogy páran nehéz napokat, heteket vagy esetleg éveket élünk át, de egyszer minden rossznak vége szakad és utána jön a sok jó.
Ezzel zárnám a történetemet.
Köszönöm a sok kedves kommentet, csillagot és bátorító szavakat, hogy ne hagyjam abba az írást. ~
DU LIEST GERADE
Always you ~befejezett
RomantikEmily egy átlagos lány, aki az álmainak él, ami nem más mint, hogy orvos legyen. Egy nap levelet is kap, hogy felvették az egyetemre, de még nem tudja, hogy mennyire meg fog változni az élete. És talán végre a férfiak iránti bizalma is visszatér? Lo...
