Always you ~befejezett

~ karácsonyi különkiadás~

- Édesem, hová tettük a díszeket? - szólt ki a nappaliból Lorenzo.

- A kis szobában található szekrény felső részeibe - hangzott a konyhából a válasz.

- Rendben. Akkor gyorsan leveszem a dekorációkat és utána behozom a fát, hogy elkezdjük tudni díszíteni. 

- Isten ments, hogy veled díszítsem! Tavaly is levertél mindent és több óráig takarítottam utánad - lépett be a nappaliba Emily egy lábossal a kezében. - Miután megfőztem és elkészültem a sütivel is, majd én megcsinálom. Te inkább menj el a gyerekekért! Annyira imádják Elizabeth-et, hogy szerintem el is felejtették, hogy hány órát beszéltünk meg - nevetett fel Emily.

- Őket is áthívjam estére? - ölelte át hátulról feleségét és egy puszit nyomott az arcára.

- Majd a két ünnep között jönnek át hozzánk. Elizabeth mesélte, hogy el szeretnének utazni valahova Jimmy-vel együtt és úgy tűnik Alice-ék se érnek rá. Gondolom ők is együtt töltenék szívesebben az időt. Mi a helyzet Rayn-el és Susan-val? 

- Ők is kétségesek. Valami olyasmit mondtak, hogy színházba mennek pont ma este. Szóval meleg családi hangulatban leszünk négyen a gyerekekkel. 

- Hmmm a női ösztöneim azt sejtetik velem, hogy valamiben mesterkednek. Eric könnyen el tudja magát szólni, lehet rákérdezek majd nála. Viszont az anyai ösztöneim meg azt súgják, hogy hamarosan elindulhatnál a gyerekekért.

- Értettem! - súgta a fülébe Lorenzo, aztán maga felé fordította és egy csókot lehelt az ajkaira. - Hamarosan jövök vissza. Addig is vigyázz magadra!

- Mégis mi történhetne velem? - nézett rá kérdően Emily. - Inkább te vigyázzál! Már nagyon csúsznak az utak.

Rendben van - húzta félmosolyra a száját Lorenzo. - Akkor elmentem - ezzel ki is sétált az előszobába és a bejárati ajtó melletti kis kulcsszekrényből leakasztotta a kocsikulcsát. - Jaj a fa! Behozom és aztán indulok - kiabált vissza Emily-nek.

***

- Willie, Lillien apukátok megjött értetek - kiabált fel az emeletre Elizabeth.

- Juuuj itt van apu ?! - rohant le a lépcsőkön Lillien egyenes Lorenzo karjaiba, aki felkapta és szorosan átölelte őt. 

- Hogy van az én kis virágszálam?

- Képzeld apu, Willie leverte a hisztit Elizabeth néninek, hogy egy virágos színezőt szeretne karácsonyra. Annyira röhejes! 

- Lillien, még csak most lesz nemsokára 6 éves az öcséd, ne gúnyold ki őt! Ez nem szép dolog.

- És én mit kapok a Jézuskától? - nézett csillogó szemekkel édesapjára a mindössze 8 éves kislány.

- Ez fogós kérdés - mosolygott rá Lillien-re. - Majd este meglátod, addig is maradjon meglepetés.

- Apaaa! - jött le közben zokogva a kisfiú. - Lillien kinevetett engem.

Őt is kedvesen magához húzta és erősen átölelte, majd Elizabeth-re nézett aggodalmas arccal. 

- Ugye nem okoztak gondot? Otthon néha úgy egymásnak tudnak esni, hogy még Emily is nehezen tudja szétszedni őket.