Just Friends!?

Part 10

- Tök jó a szobád! - és leült az ágyamra. Majd felfedezte a dobszerkómat - Ez a tiéd? Nem is gondoltam volna, hogy zenélsz! - hüledezett. - Jah, ütögetek néha - ültem le mellé, majd hátradőltem az ágyon. - Én zongorázok - mondta miközben ő is ledőlt. - Az illik is hozzád, majd zongorázol nekem? - néztem rá az arcára.
- Persze - fúrta szemét az enyémbe.
Egész testével felém fordult és beletúrt a hajamba - Tetszik ez a kék szín.
Elnéztem felette és megláttam, hogy éppen megy le a nap. Megfogtam Tyler kezét és az ablakhoz vonszoltam.
- Gyere ezt látnod kell!
Kinyitottam az ablakot és kimásztam a tetőre, Tyler pedig követett. Leültünk és bámultuk a horizontot. Az ég ma vérnarancs, lila és rózsaszínben játszott. Észrevettem, hogy Tyler didereg mellettem, ígyhát átkaroltam, ő pedig a vállamra hajtotta a fejét.
- Gyönyörű - motyogta.
Ha lehet ezen a délutánon még jobb volt a naplementét nézni mint máskor.
Mikor már csillagos volt az ég visszamásztunk az szobába és lementünk játszani, anya ránk parancsolt, hogy vacsorázzunk utána visszamehetünk. Tyler szinte mindenben megvert, ezért eltakartam a szemét, kivertem a konzolt a kezéből, csikiztem, hogy én nyerjek. Végül csak az ölébe raktam a lábam és hagytam, hogy megverjen a játékban. Elment fürdeni addig én a szobámban ültem és a plafont bámultam. Örültem, hogy van egy barátom. Bárcsak bele leshetnék a naplójába, kíváncsi vagyok mi jár a fejében. Felmászott a létrán, szóval én meg lementem tusolni. Hangtalanul felmásztam a létrán, hogy meglessem mit csinál, török ülésben ült az ágyam közepén és a naplójába jegyzetelt. A napló, csábító gondolat. Észrevett és eltette a naplóját a táskájába.
- Dobolsz nekem?
- Elég késő van, majd holnap oké?
- Rendben - vigyorgott.
Ráugrottam az ágyra, és a plafont kezdtem bámulni, Tyler ugyanígy tett.
- Sosem gondolkoztál azon, hogy sosem leszel több mint bárki más? Hogy egyszer  majd középkorúan arra ébredsz, hogy mindjárt vége az életednek, és közben semmit nem értél el, hogy egy senki lesz belőled? Hogy ennyi volt és vége van? Elkeserítő gondolat.
- Nem hiszem, hogy veled ez előfordulhat - csengett őszintén a hangja - Érdekes ember vagy, és rájuk mindíg sokan emlékeznek vissza. Kezdtem kényelmetkenül érezni, magam, bár ne szólaltam volna meg, de Tyler mellett úgy érzem lehetek önmagam és beszélhetek a gondolataimról. Nem akartam többet beszélni.
- Álmos vagyok, jó éjt! - fordítottam hátat neki és betakaróztam.
- Jó éjt- mondta egy ásítás kíséretében.
Álmomban a saját temetésemet néztem végig, senki sem volt ott Tylert kivéve. Sírt, meg akartam vígasztalni, de nem hallott meg. Felriadtam, megnéztem az órát, hajnali 3 óra. Majd meggyulladtam, olyan melegem volt. Megkerestem a leghidegebb dolgot a szobában, Tyler kezét és az arcomhoz nyomtam, nagyon jó érzés volt a hideg bőre az enyémen.  Ekkor fogta magát és átölelt, a fejét pedig a vállamra hajtotta. Egyáltalán nem zavart, álöleltem én is és visszazuhantam a tudatlanságba. Arra ébredtem, hogy Tyler az ágy végében ül és a naplójába írogat.
- Anyukád szólt, hogy kész a reggeli - mondta fel sem nézve a bőrkötéses könyvből.
- Akkor menjünk le - letette a naplót az ágyra és elindult lefele.
- Egy pillanat és én is megyek - szóltam utána.
Amikor hallottam, hogy már a lépcsőn megy lefelé, leültem felvettem a naplóját és kinyitottam a legutolsó használt oldalnál. Egy rajz volt benne, pontosabban az én portrém volt azon az oldalon. Szépen kidolgozott munka volt, tehetséges. Elborzadtam a gondolattól, hogy más dolgaiban kutatok, ezért visszatettem az ágyra és lesiettem reggelizni, alig nyeltem le az utolsó falatot, mikor felém fordult és szinte kiskutya szemekkel kérdezte tőlem.
- Dobolsz nekem?
- Persze, gyere.
Vagy egy órán keresztül nyúztam a hangszert, Tyler a földön ülve hallgatta. Megizzadva másztam ki a dobok mögül.
- Nagyon jól játszol - tapsolt meg újdonsült barátom. Lihegve rogytam le mellé a földre, a fejemet a vállára hajtottam, megveregettem a térdét - Köszönöm.
- Tudod tényleg hízhatnál pár kilót - mondtam, miközben próbáltam egy kényelmes pontot találni a vállán - kényelmetlen vagy.