Just Friends!?

Part 28

Éppen sajnáltattam magam az ágyban amikor kiabálást hallottam az utcán.
'biztos valami részeg' gondoltam magamban. A kiabálás egyre közelebb hallatszik "miért bánik így velem?"  "én nem ezt érdemlem!" és hasonlók. Lemásztam a konyhába egy pohár vízért mikor egy hatalmasat dörömböltek az ajtón. Oda siettem, nehogy valaki fel ébredjen.
- Josh nyissdd ki a-z ajtót - kiabálta.
- Tyler... mit keresel itt? - néztem rá mérgesen. A mai nap után nincs hozzá idegzetem.
- Joshiee, én sajnálom... - küszködte ki a szavakat magából.
- Te részeg vagy?!
- Neeem - kuncogott.
- Akkor mit csináltál?
- Valamit a k-kezembe nyomtak, hogy szívjam el, olyan fura illata volt - magyarázta.
- Füvet szívtál? - nevettem ki.
- Nemtudoom, de olyan furán érzem magam Joshie, az agyam csak pörög és pörög.
- Gyere be és egyél valamit.
- Nem, neeem. El kell mondanom valamit Joshie...
- Akkor legalább menjünk fel a szobámba. - húztam be az ajtón.
15 percbe telt mire felértünk, el sem hiszem, hogy képes volt füvezni... amint felértünk leültettem az ágyra.
- Hallgatlak Ty.
- Joshie én annyira sajnálom, nem akartalak megbántani, sem elhanyagolni téged, te vagy a legjobb barátom és... és én nem akartam Jennát megcsókolni, ő csókolt meg engem. Még csak nem is élveztem. Téged akarlak megcsókolni...
Reagálni sem tudtam a kis beszédére, mert az ajkait az enyémhez nyomta. Az agyamból eltűnt az összes gondolat. Csak Tylerre és a csókra tudtam gondolni. Hogy milyen puha és forró az ajka és, hogy milyen tökéletesen illik az enyémhez, mint két legó darab.
- Téged akarlak Joshie - pirult el.
- Én is téged Ty - öleltem magamhoz.
- Álmos vagyok - nyafogott.
- Gyere aludjunk.
Akkora vigyorral aludtam el Tylerrel a kezemben, hogy majdnem szétrepedt az arcom.

(Hali, ahogy ígértem itt egy új rész! De ne higyjétek, hogy ezzel vége!! 🥳)
Stay alive and Stay with me 👽💛💀