Nyikorogva csukódott be mögöttünk az ajtó. Karba tett kézzel az ajtónak dőlve meredtem rá.
- Mi a fenét keresünk itt? - vontam fel a szemöldököm.
- Én csak beszélni szerettem volna, mivel úgy tűnik kerülsz engem.
- Aha szóval kerüllek téged, tudod nagyon vicces gyerek vagy te Tyler, majdnem el is nevettem magam - morzsoltam el egy nemlétező könycseppet a szemem sarkából.
- Most miről beszélsz?
- Komolyan? Ennyire nem esik le Tyler? Te vagy az aki egyik pillanatról a másikra lekoptatott engem a hülye kosarasok miatt, szóval ne gyere nekem azzal, hogy én kerüllek téged! - löktem neki a falnak - Észre sem vetted mennyire megbántottál? Te vagy a legjobb barátom, de szinte már rád sem ismerek, hát nem látod mennyire megváltoztattak? Régen csak ketten voltunk... ketten mindenki ellen - markoltam bele a vállába miközben könny szökött a szemembe.
- Én... n-nem tu-tudtam - dadogta elsápadva.
- Tudod ma azért mentem el a meccsre, mert látni akartalak és utána megbeszélni veled mindent, olyan büszke voltam rád, de aztán Jenna odament hozzád és letámadott és ez annyira felidegesített, mert én... én akartam...- a torkom össze szorult és könnyek gördültek le az arcomon.
- Te mit akartál? - kérdezte gyengéd hangon.
- Én akartam az első csókod lenni - suttogtam.
- Joshie...
- Ne Ty, semmi baj, felfogtam, nem akarsz tőlem semmit, sok szerencsét az új barátaidhoz. Remélem nem fogsz úgy csalódni bennük, ahogy én csalódtam benned.
És ezzel a mondattal ki rohantam a szekrényből.
- Jól szórakoztatok? - vigyorog rám Brendon, de én csak rohanok az ajtó felé.
- Josh.... - hallom ahogy utánam kiabál, de engem már elnyelt a sötét este.
(Tudom nagyon rövid, de hé Ty már végre tudja 👐 a napokban megpróbálok még egy részt hozni 😇)
Stay with me and stay alive 💀💛👽
YOU ARE READING
Just Friends!?
FanfictionMindenki szeretne valami többet vagy jobbat az életébe, valami pluszt. Én megtaláltam, őt! Igen őt, Tylert. A legjobb barátom lett, vagy lehet annál is több?
