Just Friends!?

Part 17

Josephék épp a kocsiba pakoltak be, Tyler a motorházat támasztotta, füttyentettem neki, elkezdett felém futni, majdnem el is esett.
- Ennyire ne rohanj - röhögtem.
- Hogy hogy itt vagy? Azt hittem tegnap köszöntél el.
- Igen, de ezt nem adtam oda - nyújtottam felé a csomagot.
- Ez az enyém? - csodálkozott és már el is kezdte bontogatni.
- Ácsi olvasd el a kártyát - háborodtam fel.
- Ahh oké, de ez szemétség, addig még van egy hét.
- Tudom - húztam az agyát.
- Én már elvittem hozzátok az ajándékod, vagyis a postaládátokba tettem, de akkor te is csak karácsonykor nyithatod ki.
- Nemáár...
- Na mivan, a fagyi vissza nyalt? - kárörvendett.
- Hiányozni fogsz.
- Te is - szomorodott el.
- Na gyere ide - öleltem át.
- Tyler gyere, indulunk!
- Mennem kell - suttogta a vállamba.
- Jó utat, hívj fel oké?
- Az első dolgom az lesz.
Visszament a kocsihoz, beszállt én meg csak néztem amíg befordult a sarkon.

-----

Azt hittem már sosem érünk oda, de megérte a ház és a hely is gyönyörű. Hófödte hegyek, magas fenyők a faház körül, mint egy képeslap. A nagyszüleim siettek ki a házból és bordaropogtató ölelésbe zártak.
- Bocsi, de fel kell hívnom valakit - rohantam be a házba.
- De sietős - mosolygott nagypapa.
- Biztos a barátját hívja fel - hallottam apa hangját.
Kerestem egy telefont és tárcsáztam, Josh szinte azonnal felvette.
- Szia, mesélj el mindent.
- Szia, hát most értünk ide, nagyon szép minden csak az a baj, hogy nem vagy itt.
- Hé most inkább érezd jól magad és csinálj sok képet, ha tényleg olyan szép.
- Jolvan - húztam el a szám - megtaláltad az ajándékod?
- Persze, el is tettem nehogy kísértésbe essek.
- Helyes, le kell tennem, hívnak a nagyszüleim - sóhajtottam.
- Mulass jól, szia.
- Szia.
- Tyler drágaságom vedd fel a karácsonyi pulcsid - vágta hozzam játékosan nagyi, minden évben köt egyet az unokáinak, idén rénszarvasok és csengők vannak rajta és persze piros...
Felkaptam magamra amit persze egyből dokumentáltak is.
- Frank mikor ér ide? - fordultam apához.
- Csak holnap jön, valami egyetemi dolog - formált idézőjelet az ujjaiból - de szerintem inkább valami lány dolog - nevetett.
- Vidd fel a csomagodat, egy szobában leszel a bátyáddal, emelet a folyosó végén balra.
Felcipeltem a bőröndömet és az ágy alá tettem az ajándékom, hogy ne is lássam, mert már viszketett a tenyerem, hogy kibontsam.
Szép kis szobát kaptunk és persze minden fából van, odaléptem az ablakhoz és körülnéztem, szép kilátás, túl szép itt minden... Egy kis befagyott tó van a ház mögött, már előlre látom, hogy a szüleim korizni akarnak majd és persze engem is kirángatnak a jégre.
Lerogytam az ágyra "szuper lesz ez a hét" győzködtem magam. De ez a gondolat el is szállt amint meghallottam, hogy az unokatesóim is megjöttek, vagyis csak az egyik miatt. Az ikrek Rose és Jane. Jane mindíg próbál felnőttesen viselkedni, de eléggé illúzió romboló, hogy minden apróságon vihog. Roset viszont imádom, illik hozzá a neve, mert egy törékeny virágszál, de erős is, mint rózsa a szélviharban. Ha ő itt van akkor nem lesz olyan borzalmas, levágtattam a lépcsőn és a karomba zártam.
- Tyler szia - szorított magához - gyere kísérj fel és mesélj.
- Szép pulcsi - gúnyolódott Jane.
- Nevess csak, de tudod, hogy te is kapni fogsz egyet - vigyorogtam rá.
Elindultunk, de Jane "megkért", hogy, idézem "vidd már fel az én cuccaimat is".
- Egy évre pakoltál? - nyögtem miközben felemeltem a két bőröndöt és  az utazótáskát.
- Egy kislány is elbírná - kiabálta utánam a goromba riposztot.
A szobájuk a miénkkel szemben van, ledobáltam Jane cuccait az ágya mellé és átvonultunk az én szobámba.
- Szóval miújság veled Tyler?
- Nemsok, csak a szokásos.
- Valami van, látom rajtad.
- Jó oké tényleg van, nemrég jött egy új srác az osztályba és nagyon jóban vagyunk, ő a legjobb barátom.
- Mesélj róla - ölelte át a térdeit.
- Joshnak hívják és nagyszerű ember, kedves, vicces, érdekes. Eléggé különösen néz ki, kék haja van, fültágító mind két fülében és egy orr karikája, mandula vágású kávé barna a szeme, profin dobol, nem is tudom mit mondhatnék még, ő tökéletes - mondtam lelkesen.

( Sziasztok, lehet, hogy egy kis ideig állni fog a story, mert elhagyott a múzsa szelleme, de rajta vagyok az ügyön, addig is stay alive 💖💛)