Hetalia Stuff

Szörnyeteggé Váltam 1.

!!FIGYELEM!!
Aki rossz lesz, megverem :3
Lol nem.
De viszont ez a novellasorozat nem az én választékos szókincsemet használja fel, mivel egy kicsit egyszerűbb, és szlengesebb megfogalmazás jobban visszaadja annak a karakternek a stílusát, aki személyében írok.
Jó szórakozást!
!!FIGYELEM VÉGE!!

Borzalmas dolgokat tettem.

Megbántottam, akiket mindennél jobban szerettem, és most miattam búskomorság lepte el fejüket.

De hol is kezdjem?

*Egy héttel ezelőtt*

Eső kopogása az aszfalton. És a kócos hajamon, persze. Illetve ki ne hagyjam, a táskám is csurom víz volt.

Baktattam lesütött szemekkel a járdán, viszont ebből az zökkentett ki, amikor egy autó elsiklott mellettem, és amint az elülső kereke beleért egy pocsolyába, egyértelműen én voltam a fröcskölés célpontja.

Visszakiáltva káromkodtam a sofőrnek, aki még csak le sem... nem is figyelt rám.

Author-chan idegesítő egy személy, mert ezt az egészet family friendlyn akarja hagyni... *#@&-)!;-$%!!

(Lányom, ne beszélj csúnyán, és ne tisztelj meg engem azzal, hogy megszólítasz... Én ezt normálisan szerettem volna írni, mint egy történetet, de te ezt elszúrtad. Kösz szépen ;-;)

Hagyjuk.
Szóval ez a démoni nőszemély elintézte, hogy mostmár tocsogjak a vízben. Száríthatom meg otthon a ruháimat.

Elértem a buszt, és felszálltam. Beültem a szokásos antiszoc helyemre, és mázlim volt, mert a jármű majdnem teljesen üres volt... viszont a szomszédom csak mellettem látott helyet, természetesen le is ült, mintha ez adta volna magát.

– Mizuuuuuuuu, Jul? – szólalt meg (Male!Név).
Rendkívűl idegesítő egy ember volt. Pont soha nem volt kedvem vele dumálni, amikor megjelent. Hmmm, nem is tudom, miért.
– Éppen erre jártam, ****er. Mégis mit gondolsz? Mi lenne? Békésen ültem itt egyedül, erre ez a baromfi leül mellém. – hoztam a szokásos formámat. Nem is értem miért van még itt.
– Baromfi? – röhögött ki.

Még egyet nevet, és esküszöm kinyírom. Istennő, Zeusz lánya, mi a ****ért kell nekem mellette ülnöm?!

Amint "fohászkodtam" Athénéhez, ez az idióta valamiről fecsegett mellettem. Hogy az unokatestvére leesett a fáról, és hogy asszem kitörte valamijét... kit érdekel. Mert engem nem.

(Male!Név) amúgy nem is nézett ki olyan rosszul, csak... csak egy... csak nem volt egy IQ bajnok. Legalábbis amikor velem beszélgetett, nekem nem az jött le, hogy ő találta fel a spanyolviaszt.

Unottan játszottam a fehér hajszálaimmal, ami még véletlenül sem ősz, kikérem magamnak.

Most az Erékion utca jön. Ha most leszállok, az körülbelül három utcával van odébb a házamtól, és megszabadulok ettől a tökkelütöttől.
Viszonylag sokáig latolgattam az esélyeimet, és arra jutottam, hogy meglepően jók, hogy lerázzam.

Sajnos el kellett köszönnöm. Milyen kár.
– Áhhh, nekem itt le kell szállnom! Nagyon kár, pedig már kezdtem értékelni a társaságodat, (Male!Név). – játszottam túl. Igen, sokan utálnak, mert cinikus, túl őszinte, és túlságosan könnyen az emberek képébe mondok akármit.

– Oooo, hogyhogy? – kérdezett vissza a fiú, mire nekem rögtönöznöm kellett valamit.
– Nos... Vásárolnom kell.
– Oh, hát akkor... – nem engedtem, hogy végigmondja, mert már épp az ajtóban álltam.

Nyílt az ajtó, majd leléptem a vizes járdára, ami remekül csúszott. Nos, nem vagyok híres az ügyességemről, modoromról annál inkább, de most a személyiségem nem gátolta meg, hogy ne csússzak el.

Nagy kellemetlenségemre viszont (Male!Név) sem a legügyesebb ember. Megpróbált elkapni, de a derekam kicsúszott a keze közül, és fenékre ültem. Viszont az a szerencsétlen elkapta a csuklóm, így elég érdekes pózban voltunk a járdán.

Ügyetlenül felálltam, és kérdőn néztem bele azokba a (szemszín)  szemekbe.

– Mit akarsz már megint?! – kérdeztem mogorván.
– Nem hallottad? Mondtam, hogy hát akkor jövök veled.

Tágra nyíltak a lilás szemeim. Hogy mit mondott?!

Elpirultan húztam el a kezem az ő meleg kezeiből, mert még mindig fogta azt. Mekkora egy *cenzúra*.

– Akkor mire vársz? Tapsra?! Gyere, te balek. – azzal függetlenségemet kimutatva mentem előtte.

Igazából azt se tudom, hogy jött-e utánam. Visszanéztem pár méter után, és bizony jött utánam, mint egy hűséges társ.

Bleh.

Én így visszagondolva biztos otthagytam volna magamat a francba. 

Folytatása hamarosan...

Buonasera!
Sajnálom, hogy rövidebb lett, mint a megszokott, de ez van, ha nem fogalmazok választékosan. Ezt bocsássátok meg nekem 😅
Remélem tetszett!

Ha igen, mondd el, de ha nem, akkor is! Kíváncsi vagyok mindenki véleményére!

U. I. : Ki mit szól ahhoz, hogy Julchen a főszereplőnk?
És attól még, hogy én
Male!Reader-t használok, te gondolhatod a saját nemednek, ha úgy tetszik. :)

További szép napot így este fél tízkor! 😂❤