Uhh... Hello! Én Feliciano vagyok, örvendek! Itt mindenféle dolgot megtalálsz, ami rólam, és a barátaimról szól.
Légy üdvözölve a világunkban!
~Veeeee
//Csak Hetalia Fanoknak ajánlott! //
Viharos őszi alkony volt. Ha kinéztél az ablakon hatalmas árnyékokat láttál, melyek szörnyetegekként mozgolódtak előre-hátra. Ezek persze csak fák voltak, amint a szél, mintha egy orkán lenne, majd' kidöntötte őket.
Meg is adta az alaphangulatot, ami kellett a horrorsztorik meséléséhez; ugyanis néhány ország World Meeting helyett meglógott, és saját történeteket meséltek egymásnak. Azt, hogy ebből mennyi igaz, és mennyi nem, rád bízom, Kedves olvasó!
(Narrátor, hogy r*hadnál meg! Már megint fourth wall-breakinget művelsz! Egyszerűen hallatlan.)
Jó'vanna.
Warning!
Aki nem szereti sem az ijesztően béna, sem az ijesztő sztorikat, annak megadom azt az illúziót, hogy távozhat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . De tudom, hogy úgyse fogsz, te kis huncut~
Én figyelmeztettelek! Az is lehet, hogy röhejesnek gondolod majd; nem hibáztatlak érte, én is annak-
Mi, nekem ilyet nem kéne mondanom... huppsz
Szóval *khm* Jó cringelést!
~•~
– Ki kezdi? – kérdezte Arthur, miközben elegánsan teát iszogatott. – Hát ki? Kérdés ez még? Maga a hős, aki most antihős lesz! Get it, mert most meg lesztek borzongva! – Alfred, ne magyarázz meg egy viccet, mert akkor még kevésbé lesz vicces. S szerintem ilyen szószerkezet nincs. Ha van is, nem használjuk. – Iggy, ne legyé' már ilyen know-it-all mindig! Unalmas. – Vitát abbahagyni, és kezdd már, Alfred! – szólt közbe Julchen, aki egész nap erre várt.
Egész nap.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Nyár vége volt, augusztus 23. Egy jámbor tinédzsercsapat, akik épp egy kisebb patakhoz igyekeztek, mert ők megtehetik.
Mint azt megtudtuk, felelsz-vagy-merszezés közben értek oda, mivel valakinek az volt a dare, hogy fejest ugorjon egy patakba.
- Igen Arthur, egy patakba, az a lényeg benne, hogy alacsony legyen. Mielőtt szóvá tennéd.
*khm* Szóval embereink közül a Bryan nevű fejest ugrott egy patakba, de inkább fejen állt. Szerencsétlen megvágta a homlokát egy kővel, s a seb elkezdett vérezni.
