Bajkeverők

It's my birthday bitches(17.rész)

Lucas utánam kapott és széttört egy tojást a fejemen. A sárgája végigfolyt a hajamon, majd szám szélén is éreztem az ízét.

- Idióta! - csattantam fel, aztán belemarkoltam mindkét kezemmel a táskájába és egy autó mögé rejtőzve kezdtem el felé dobálózni.

Volt, hogy eltaláltam, volt, hogy az egyik autón csattant szét. Lucas sem kímélt engem. Azt hiszem, már eléggé kezdtem élvezni és néhány percre újra óvodásnak éreztem magam. Azonban mindig kell lennie valaminek, vagy valakinek, aki megtöri a hahotázós örömpillanataimat.

A tojásharcunkat egy mély férfihang szakította meg.

- Hé! - ordította el magát, majd a háza előtti kocsira pillantott. - Mit tettetek az autómmal?! - közeledett felénk.

A férfiről Lucasra vezettem tekintetem. Ő is így tett.

- Futás! - ragadta meg a kezemet és elkezdett visszafelé vezetni, az otthona irányába.

A férfi körülbelül három háznyira követett minket, azonban akkora pocakja volt, hogy nem bírta tovább vonszolni magát.

- Láttad az arcát? - nevettem el magam. „- Mit tettetek az autómmal?" - imitáltam a férfit, mikor már eléggé magunk mögött hagytuk.

Lucas elnevette magát, aztán elengedte a kezemet, ujjbegyével pedig letörölte a szemem alatt végigfolyó tojást.

Tettétől zavaromban keze után nyúltam és elkaptam azt arcomról. Elpirulva kaptam el fejemet a másik irányba.

- Maradt még tojás - mormolta a táskába kukkantva. - Kérsz rántottát? - kérdezte, miközben a háza irányába kanyarodtunk.

- Aha - válaszoltam szűkszavúan. - De előtte szeretném lemosni magamról - kaptam hajamhoz, hogy kiszedjek belőle héj darabokat. Végigmértem a ruhámat is, azon szerencsére nem látszottak foltok.

- Oké - pillantott felém, majd beengedett az otthonába. - Tudod merre van a mosdó, nem? - pillantott felém, mire csak bólintottam, aztán elindultam a kis helyiség felé.

Bent álltam a káddal szemben és bámultam magam a tükörben, úgy vigyorogtam, mint egy pszichopata, aki éppen arra készül, hogy megöli a legújabb kiszemeltjét.

A tojásdarabok a tincseim közé férkőztek, míg a lé a fejbőrömre száradt.

- Lucas! - ordítottam el magam hisztérikusan, mert tanácstalan voltam.

Álljak le hajat mosni?

- Annyira nem nagy a ház, hogy olyan hangosan ordíts, mint, aki mindjárt meghal, amúgy is egy szobával odébb voltam - mérgelődött az ajtón túlról. Jobb lett volna, ha ott is marad.

A felsőtestét megszabadította tojástól ázott pólójától, haját pedig egy mozdulattal hátrasimította. A sárga lének hála úgy állt, mintha egy fodrász formázta volna meg két üveg hajlakkal.

- Mi bajod van? - nézett rám, mire elkezdtem tátogni, majd hüppögni. - Nem vagyok perfekt koreaiból, de lefogadom, hogy ez más nyelven volt.

- Cs-csa-csak azt akartam kérdezni, hogy hol találom a sampont - mondtam el végre érthetően, nem pedig a zavarodott Sua nyelven.

- Menj arrébb - közeledett, én pedig úgy is tettem. Közel húzódtam a mosdókagylóhoz, de nem eléggé. Így is éreztem, ahogy mögém lép és nekinyomódtam a rögzített mosdótának.

Hallottam, ahogy fentről, egy polc tetejéről leemeli a tárgyat, majd eltávolodott.

- Ne csak az orrod magasságába nézz - bökte meg ujjával az említett testrészemet, majd letette elém a sampont.