I am the Queen 👑 /Átírás alatt/

17. fejezet

Nem tudom felfogni. Ez a nap egyre furcsább.
Most mi volt ez az üzenet Jace-től? Nem értem. Azt hittem csak barátok vagyunk. Mi van ha csak valami hülye prank? Mondjuk egy hülye pranknek hittem az első találkozásomat a nagynénémmel is....

Megérkeztünk a palotához. Besétáltunk az épületbe. Polly néni a társalgó teremben várt minket egy-egy csésze teával, ami nagyon jól esett.

Hosszasan beszélgettünk. Elmondtam mindent, ami nyomta a szívemet. A suliban történtekről.

- Biztos voltam benne, hogy így lesz - mondta Polly néni rezzenéstelen arccal.

- Hogy voltál benne biztos? - kérdeztem értetlenül.

- Mindig vannak jók és rosszak. Mindig lesz, aki melletted áll és lesz aki ellened fordul. De a TE döntésed, hogy kinek a véleményére hallgatsz.

Ezen hosszan elgondolkoztam. Lehet, hogy ez tényleg ilyen egyszerű? Lehet, hogy ez tényleg tőlem függ? Hogy kire hallgatok? Ez túl könnyűnek tűnik......Mindenesetre meg fogom próbálni.

Felhívtam Cat-et. Elmondtam neki a Jace-es dolgot.

- Hűha! Neked iszonyat furcsa napjaid vannak.

- De most mi legyen?

- Nem tudom. Te mit akarsz?

- Nem tudom. Pont ez a baj...

- Figyelj - kezdte tudományosan. - Ha rám hallgatsz elmész. Akkor megbizonyosodsz az érzéseidről. Lehet, hogy holnapra már egy pár lesztek. Egy hét múlva megkéri a kezed, jövő hónapban lesz az esküvő, amin én leszek a koszorúslány, aztán csodálatos életetek lesz és ha megöregedtek.....

- Okéé! Felfogtam - jelentettem ki. - Akkor majd meglátom. Köszi a.....kiselőadást.

- Rám mindig számíthatsz! - mondta elégedetten. - De most tanulnom kéne. Ez a fizika rettenetes. Na bye!

Jellemző. Cat a fizikával szenved, amit én kisujjból kirázok. Dehát az ellentétek vonzzák egymást. Valamikor áthívom és elmagyarázom neki.

Na de most mi legyen? Jace tényleg normális. Meg kedves. Meg vicces. Meg mindig segít és megvigasztal. Miért most mondta el? Mióta érezhet így? És miért gondolkozom ezeken?
Lehet, hogy nekem is tetszett csak nem vettem róla tudomást? Nem. Vagy mégis?

Megrezzent a telefonom.

"Mit szólnál, ha holnap suli után mennénk?"

"Okés.😊"

"❤"

Ez nem tudom mi volt. De most komolyan. Miért írtam ezt? Mi bajom van?

A nap hátralévő részében kémiát tanultam. Azért nem vittem túlzásba. Tiszta ideg vagyok. Mi lesz holnap? Kezdek megbolondulni.

A vacsi isteni volt. Olyan jó, hogy anya is itt van. Hárman jó csapat vagyunk. Polly néni segített kiválasztani, hogy mit vegyek fel holnap. Na persze nem a suliba....

Annyira félek. Milyen lesz? Na megyek aludni, mert tényleg nagyon durva napom volt. Jó éjt!