I am the Queen 👑 /Átírás alatt/

12. fejezet

A nap eseményein gondolkodtam. Azon a sok-sok mindenen, ami történt. A megismert embereken, a (vicces és felejthetetlen) táncokon és azon, hogy tulajdonképpen mennyire jól éreztem magam.

Végig sétáltam a kiürült báltermen. A földön lévő elhullajtott szalvétákat és zsebkendőket figyeltem, amikor odalépett hozzám Joe.

- A nagynénje és az édesanyja látni kívánják önt, hercegnő. Kérem jöjjön velem! - mondta és én engedelmeskedtem.

A társalgóba mentünk, ahol anya és Polly néni beszélgettek.

- Csakhogy itt vagy végre! Éppen arról beszélgettünk, hogy holnap iskola....- mondta Polly néni, de nem hagytam, hogy befejezze.

- Kérlek! Nem akarok magán tanuló lenni. Imádom az osztályom és a tanáraimat. Nem szeretnék egyedül ülni egy hatalmas teremben és némán olvasni a tananyagot! Nekem pont jó, úgy ahogy most van! - vágtam minden gondolatomat Polly nénihez, már majdnem sírva.

- Szó se volt ilyenről drágám, nyugodj meg! Épp most, akartam megkérdezni tőled, hogy jó-e neked, ha ugyanúgy tanulsz tovább, ahogyan eddig?

- Tökéletes! - könnyebbültem meg.- Csak annyira kiakadtam Emilia grófnő, nem éppen kedvesnek nevezhető kijelentésén!

- Miféle kijelentés? - érdeklődött anya.

- Azt mondta, hogy ha az ő rokona lennék biztosan letagadna, ha rendesen bejárnék iskolában.

- Ez egyáltalán nem így működik! Jogod van eldönteni, hogy mit szeretnél - nyugtatott meg Polly néni. - Emilia grófnő nem a jó modoráról híres - tette hozzá, mire mindannyian elnevettük magunkat.

- Anya, te hogy vagy? - kérdeztem, mert mióta eljöttem otthonról nem beszéltünk.

- Megvagyok! Minden rendben. Hiányoztam?- kérdezte mosolyogva.

- Igen - vallottam be őszintén. - Nem szeretnél mégis ide költözni? Sokkal jobb lenne...

- Azt szeretnéd, hogy ide költözzek?

- Igen! Nem jó így, hogy külön vagyunk.

- Ezt Pollyi nénivel kell megbeszélnünk - mondta és mindketten Polly nénire néztünk.

- Semmi akadálya! - mondta Polly néni mosolyogva.

- De jó! - öleltem át anyát.

- Rendben! Akkor holnap kiküldök pár embert, akik segítenek átköltözni.

- Köszönjük! - mondtuk szinte egyszerre anyával.

- És mi lesz a házzal? - kérdezte Polly néni.

- Már felmerült bennünk egyszer-kétszer, hogy eladjuk, úgyhogy valószínű ezt fogjuk tenni..-válaszolta anya.

Polly néni és anya még hosszasan beszélgettek a költözésről. Én felmentem a "szobámba" és felhívtam Face time-on Cat-et.

(...)

- Szóval anyukád odaköltözik - mondta és még hozzátett egy tipikusan Cates kijelentést -Egyépként tudod milyen viccesen nézel ki abban a gyönyörű ruhában a kanapén elterülve? - nevette el magát.

- Haha! Kösz! - mondtam mosolyogva - Annyira izgulok a holnap miatt.

- Nem kell. Nyugi! Együtt megyünk nem?

- De. Persze, ahogy szoktunk!

- Okés! Jó éjt!

- Jó éjt!